Infostart.hu
eur:
356.04
usd:
312.29
bux:
140043.12
2026. június 30. kedd Pál
Mélyen megrepedt úttest egy megdőlt lakóház közelében az Isikava prefektúrában lévő Kanazavában 2024. január 2-án, egy nappal a Japán középső részét megrázó, 7,6-os erősségű földrengés után. Az első rengést több utórengés követte: összesen huszonegy, négyesnél nagyobb erősségű földmozgást észleltek. A szigetországban szökőárriadót adtak ki.
Nyitókép: MTI/EPA/Franck Robichon

Harangi Szabolcs: még nincs vége a japán rémálomnak

Nagy erejű, 7,6-os erősségű földrengés rázta meg hétfőn Japán középső részét. A legfrissebb jelentések szerint közel 50 halálos áldozatot követelt a katasztrófa, a mentés és a károk felmérése azonban még tart. A vulkanológus szerint a japán földrengés azt igazolja, hogy a természeti veszélyeket megakadályozni ugyan nem lehet, de ha a társadalom felkészült, akkor a károk mérsékelhetőek.

A Noto-félszigeten 2020 ősze óta több mint 15 ezer, vagyis hetente 80-90 földrengést észleltek, 2023 májusában az egyik például 6-os erősségű volt. Tavaly a japán szakemberek egy tanulmányban már előrevetítették egy akár 7-es erősségű földrengés lehetőségét is, ez most be is következett – idézte fel Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója.

Megfogalmazása szerint a földrengés furcsa helyen történt, nem ott, ahol a kőzetlemez alábukása történik, hanem a másik oldalon, tehát egy úgynevezett reverz, azaz egy feltolódásos elmozdulással járt, és ez – valamint a sekély mélység – volt az oka annak, hogy szökőár is kialakult. A vulkanológus hangsúlyozta:

a 7,6-es erősség mellett a földrengés intenzitása is kiemelkedő volt, majdnemhogy a legmagasabb, 9-es, 10-es intenzitást érte el, és körülbelül másfél millió embert érintett közvetlenül.

Harangi Szabolcs szerint az áldozatok végleges számáról, illetve a károk mértékéről még korai beszélni, mert „még nincs vége”, hiszen erős utórengések tapasztalhatók, amik a meggyengült épületeket tovább károsítják.

Az viszont, hogy a törökországi vagy a szíriai földrengésekhez képest ez az esemény kevesebb áldozatot követelt, Harangi Szabolcs szerint az építészeti előírások szigora és betartása mellett a lakosok felkészítésének és hozzáállásának eredménye. Mint mondta, Japánban amikor bekövetkezik egy földrengés, arról rögtön vészjelzést kapnak SMS-ben az emberek, akik azonnal elhagyják az épületeket, de például a vonatforgalom is egyből leáll. „Bár vannak épületek kártyavárszerűen összedőlve, mégis, egy ekkora erősségű földrengés esetében azért sokkal súlyosabb károk is keletkezhettek volna” – jegyezte meg.

A lakosok ráadásul nemcsak hogy a szabad ég alatt töltik az éjszakákat, hanem igyekeznek szökőármentes területekre menni. A földrengést követő cunami egyébként egyelőre kisebb volt a vártnál, de nem kizárt egy újabb szökőár sem, vagyis egy folyamatban lévő veszélyhelyzetről beszélhetünk - ismételte meg Harangi Szabolcs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
42 fok Magyarországon: soha ilyen meleg nem volt még, megdőlt az abszolút rekord

42 fok Magyarországon: soha ilyen meleg nem volt még, megdőlt az abszolút rekord

Soha ilyen meleg még nem volt, majdnem húsz éve tartotta a csúcsot a közel 41,9 fok. Most sajnos meglett a 42 fok Szécsényben, és a budapesti abszolút rekord is megdőlt, Lágymányoson 41,0 Celsius-fokot mértek ma. De ezek a számok estig még tovább nőhetnek, ami biztos: ez az eddig valaha volt legmelegebb nap Magyarországon.

Szerdától új világ jön a parkolásban, hatalmas kérdőjelekkel

Július 1-jétől jelentősen átalakul a parkolás Budapesten, ahol szinte kizárólag mobiltelefonnal lehet fizetni a parkolásért, emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak. Több autós egyesület is tiltakozik az új rendszer és a készpénzes fizetés ellehetetlenítése ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.06.30. kedd, 18:00
Velkey György János
az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
Két éven belül új ország léphet az EU-ba, Brüsszel be is mutatta az eurómilliárdos számlát

Két éven belül új ország léphet az EU-ba, Brüsszel be is mutatta az eurómilliárdos számlát

Az Európai Bizottság a következő, 2028–2034 közötti uniós költségvetésben számol Montenegró csatlakozásával, de az ország felkészítésére már eddig is több százmillió eurónyi támogatást mozgósított. A nyugat-balkáni tagjelölt 2012 óta tárgyal az uniós tagságról, és mostanra mind a 33 csatlakozási fejezetet sikerült megnyitnia, így lehetséges, hogy még 2030 előtt hivatalos tagállammá válhat. Az alig több mint félmilliós lakossággal rendelkező ország csatlakozását sok tagállam köztük Magyarország is támogatja, belépése pedig nem jelent nagy terhet a költségvetésnek, így jó eséllyel Montenegró lehet az unió 28. tagállama.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×