A Noto-félszigeten 2020 ősze óta több mint 15 ezer, vagyis hetente 80-90 földrengést észleltek, 2023 májusában az egyik például 6-os erősségű volt. Tavaly a japán szakemberek egy tanulmányban már előrevetítették egy akár 7-es erősségű földrengés lehetőségét is, ez most be is következett – idézte fel Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója.
Megfogalmazása szerint a földrengés furcsa helyen történt, nem ott, ahol a kőzetlemez alábukása történik, hanem a másik oldalon, tehát egy úgynevezett reverz, azaz egy feltolódásos elmozdulással járt, és ez – valamint a sekély mélység – volt az oka annak, hogy szökőár is kialakult. A vulkanológus hangsúlyozta:
a 7,6-es erősség mellett a földrengés intenzitása is kiemelkedő volt, majdnemhogy a legmagasabb, 9-es, 10-es intenzitást érte el, és körülbelül másfél millió embert érintett közvetlenül.
Harangi Szabolcs szerint az áldozatok végleges számáról, illetve a károk mértékéről még korai beszélni, mert „még nincs vége”, hiszen erős utórengések tapasztalhatók, amik a meggyengült épületeket tovább károsítják.
Az viszont, hogy a törökországi vagy a szíriai földrengésekhez képest ez az esemény kevesebb áldozatot követelt, Harangi Szabolcs szerint az építészeti előírások szigora és betartása mellett a lakosok felkészítésének és hozzáállásának eredménye. Mint mondta, Japánban amikor bekövetkezik egy földrengés, arról rögtön vészjelzést kapnak SMS-ben az emberek, akik azonnal elhagyják az épületeket, de például a vonatforgalom is egyből leáll. „Bár vannak épületek kártyavárszerűen összedőlve, mégis, egy ekkora erősségű földrengés esetében azért sokkal súlyosabb károk is keletkezhettek volna” – jegyezte meg.
A lakosok ráadásul nemcsak hogy a szabad ég alatt töltik az éjszakákat, hanem igyekeznek szökőármentes területekre menni. A földrengést követő cunami egyébként egyelőre kisebb volt a vártnál, de nem kizárt egy újabb szökőár sem, vagyis egy folyamatban lévő veszélyhelyzetről beszélhetünk - ismételte meg Harangi Szabolcs.