Infostart.hu
eur:
377.97
usd:
320.24
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b2) tanácsadója, Jurij Usakov (b) társaságában a Steve Witkoff-fal, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjával és Jared Kushnerrel, az elnök vejével és tanácsadójával Trump ukrajnai béketervérõl folytatott megbeszélésen a moszkvai Kremlben 2025. december 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Alekszandr Kazakov

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz egyeztetések az orosz-ukrán háború lezárásáról Abu Dzabiban, mindeközben Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Kijevben tárgyalt, és meglehetősen kemény és határozott kijelentéseket tett. Úgy fogalmazott, hogy a békemegállapodás megkötése után Ukrajna azonnal fegyveres erőket, repülőgépeket, haditengerészeti támogatást kap azoktól a NATO-tagállamoktól, amelyek beleegyeztek a segítségnyújtásba.

„Nagyon nehéz megmondani, mit is jelenthet majd mindez a gyakorlatban, mert Mark Rutte elég ködösen fogalmazott. Ez tulajdonképpen az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szól” – mondta az InfoRádióban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense.

A szakértő hozzátette, nagyjából mindenki tudja, és az oroszok is többször hangsúlyozták, hogy csak abban az esetben lehet szó bármiféle tűzszünetről, ha az ukránok kivonulnak a még ellenőrzésük alatt álló Donyeck területekről. Ez körülbelül tizen-egynéhány ezer négyzetkilométer,

a nagyobb gondot viszont az úgynevezett „erődöv”, a Kramatorszk-Szlovjanszk vonal jelenti.

Ezt a területet az ukránok 2014 óta erősítik, és a terepviszonyok mellett gyárak, vasbeton lakótelepek is védik Harkivot és magát Kijevet is. Nyilvánvaló tehát, ahogy az egyetemi docens fogalmazott, hogy ezt az erődrendszert az ukránoknak el kell engednie, ezt viszont csak akkor fogják megtenni, ha kapnak hiteles biztonsági garanciákat, hogy ha szükséges, akkor a NATO segít nekik.

Kaiser Ferenc kiemelte, hogy bár a terület feladása presztízsveszteség is lenne Ukrajna számára, de az elmúlt két évben láthatólag már csak az oroszok támadtak. Vagyis az ukrán erőknek nincs esélye területeket visszafoglalni, a realitás egyelőre az, hogy havi 300-600 négyzetkilométert foglal el Moszkva.

Csak a maradék donyecki területek elfoglalása újabb évekbe telne ebben a tempóban, de annak a veszélye is fennáll, hogy megroppan az ukrán állam.

Mint mondta, erről szólnak az orosz légicsapások az elektromos infrastruktúra és a közlekedés ellen, vagyis az oroszok igyekeznek a teljes ukrán lakosságot összeroppantani. Ukrajnának előbb-utóbb bele kell tehát mennie egy megállapodásba. Megjegyezte, a probléma az, hogy a Kreml újabb és újabb teljesíthetetlen követeléssel áll elő.

Mark Rutte felajánlására visszatérve az egyetemi docens elmondta, ez maga a „vörös posztó” az oroszok szemében, hiszen kijelentették, hogy semmiféle idegen erő nem mehet Ukrajna területére, emellett fogadjanak el és adjanak fel mindent, Oroszország pedig „nagylelkűen” felajánlja, hogy többé nem fogja megtámadni szomszédját. Kaiser Ferenc szerint ez nem meglepő módon nem elégíti ki az ukránokat, vagyis ismét egy olyan ponthoz érkezett a dolog, hogy hiába a NATO felajánlás, Oroszország akkor is megszegné a tűzszünetet és 10 éven belül újra támadna, ha a kérésnek megfelelően brit vagy francia erők mennének Ukrajnába békefenntartó céllal.

Ebben az esetben viszont két atomhatalommal találná magát szemben, amit Moszkva nem biztos, hogy vállalna, ezért marad a fenyegetőzés.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ilyen esetben semleges országok békefenntartóira lenne szükség, bár a jelenlegi helyzetben ez nem lenne egyszerű. A világ országainak egy jelentős része vagy egyértelműen Ukrajnát, vagy pedig Oroszországot támogatja, mint például Kína. Felvetődött, mint lehetőség, hogy kínai csapatok menjenek a fegyvernyugvást őrizni, azonban Peking erre nem mutat hajlandóságot, és valószínűleg Kijev sem fogadná el.

Kaiser Ferenc szerint az az ország, amelyik semlegessége mindkét fél számára elfogadható lenne, nem más, mint India. A szubkontinens rendelkezik akkora haderővel – mintegy 1,5 millió fővel –, hogy pár tízezer katonát oda tudjon vezényelni ilyen feladatokra, ráadásul szintén atomhatalom is, azonban van egy bökkenő: a szolgálatait ki kellene fizetni. Az indiai békefenntartó csapatok évi 10 milliárd dolláros költséget jelentenének. Viszont

a BRICS-en belül India Oroszország kiemelt partnere, tehát valószínűtlen, hogy az orosz csapatok átgázolnának az erőin egy esetleges újabb offenzíva során

– tette hozzá. A szakértő arról is beszélt – hangsúlyozva, hogy ez a saját véleménye –, hogy egészen addig, ameddig nincs megegyezés a biztonsági garanciákban, addig a területi kérdésekben sem lesz. Minden tárgyalási forduló után jönnek a hírek, hogy „most már tényleg bármelyik percben megszülethet a megállapodás”, ez viszont már közel egy éve zajlik – jegyezte meg.

Kaiser Ferenc szerint Ukrajna csak akkor fogja nagy nehezen feladni az erődövet, ha megkapja a kért biztonsági garanciákat arra nézve, hogy védelmet kap egy esetleges újabb orosz támadáskor. Ebbe azonban Moszkva nem hajlandó belemenni, mert az orosz vezetés a mai napig meg van róla győződve, hogy meg tudja roppantani az ukrán államot, és így jóval több területet tud elfoglalni, mi több, ideális esetben az önálló államiságot is meg tudja szüntetni, hiszen ez voltaképpen az első perctől az orosz agresszió fő célja volt – szögezte le az egyetemi docens.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×