A Nemzeti Pálinkakiválóság Programot 2014-ben indította el az Agrárminisztérium. A Program célja a földrajzi árujelző-oltalommal rendelkező pálinka és törkölypálinka fogyasztási kultúrájának minőségi szintre emelése, a termék gasztronómiai jelentőségének megismertetése, népszerűsítése mind a hazai, mind a külföldi fogyasztókkal – olvasható a program honlapján.

A megmérettetés során a hazai pálinkaházak színes kínálatából kerülnek kiválasztásra azok a tételek, melyek magas minőségüknek köszönhetően méltán képviselhetik az ágazatot olvasható a program honlapján.

Volt a 2000-es évek elején egy pálinkaforradalom, amit azóta is ösztönzünk, és szeretnénk, hogyha az ágazat tovább tudna – mondta Felkai Beáta. Hozzátette:

„Nagyon sokat változtak a főzési technológiák, számos szakképzett, odafigyelő, tényleg lelkes főzőmester került bele ebbe az ágazatba, és egyre szebb, igényesebb minőségi tételeket állítottak elő. A minisztérium eseménye nem egy hagyományos verseny, inkább programként szoktuk említeni, ahol kiválóság és top kiválóság címeket adunk, és az a célunk vele, hogy az ezen a programon indulók számára egy marketinget, egy megmutatkozási lehetőséget biztosítsunk, ami reményeink szerint mind a belföldi fogyasztásban, mind pedig a külpiacra lépésben segítséget tud nyújtani.”

A szakember arról is beszélt, hogy a pálinka egy nagyon-nagyon szigorúan szabályozott termék. Mint mondta: létezik egy pálinkatörvényünk, és van egy termékleírásunk, ami az Unió által is elismert és védett,

ebben technológiailag is meghatározott, hogy mi ez a termék, ami a legeslegfontosabb, hogy kizárólag hazai gyümölcsökből készülhet.

„A pálinkának az a sajátossága, hogy nem adunk hozzá semmit a gyümölcsökön kívül, tehát például cukrot még az ital lekerekítése érdekében sem alkalmazunk. Azt látjuk, hogy most nagyon-nagyon változékony az alkoholos italok fogyasztási szokásával kapcsolatos megközelítés itthon is és külföldön is. Jellemzően inkább az édesebb, gyengébb italokat szokták kedvelni, ezért is külön kihívás, hogy a pálinkát is meg tudjuk ismertetni, de azt tapasztaltuk, hogy külföldre is, nagykövetségeken, az Agrármarketing Centrum rendezvényein keresztül egyre több helyre jut el, és amikor tisztába kerülnek azzal, hogy ez nem egy édes, enyhe ital, hanem markáns gyümölcsíz van benne. Így, aki megszereti, az tudatosan keresi később.”

A helyettes államtitkár kifejtette: évjáratfüggő, hogy milyen jellegű és milyen mennyiségű gyümölcs áll rendelkezésre. Azzal, hogy csak hazai gyümölcsöt lehet ebben felhasználni, ez valóban minden évben okoz kihívást. Tavaly az aszály és a fagykár okozott olyan jellegű gondot a gyümölcsösökben, hogy kevesebb volt az alapanyag. Ilyenkor annyit tudunk tenni, hogy igyekszünk magát a gyümölcstermesztőket pozitívabb helyzetbe hozni, ugye a fagykárnál, az aszály után a minisztérium egészen komoly beavatkozást hajtott végre, igyekezett támogatni a termelóket.

„A közelmúltban jelent meg az a rendelet a közlönyben, amiben a pálinkatermékek reprezentációs célú adózását könnyítette meg a kormány a borhoz hasonlóan” – emelte ki Felkai Beáta, aki arról is beszélt, kik lettek most a díjazottak.

Ebben az évben mintegy150 tételt neveztek, az elmúlt két évben már nem csak a pálinkák, hanem az egyéb szeszes italok, elsősorban a gin és a likőrök is szerepelnek a programban. Több különdíjat is kiosztanak.

Mindig sor kerül az Agrárminisztérium pálinkája díjra, amit idén a sáppusztai főzde kajszibarack pálinkája nyert el, ők az egyetlen főzde eddig, amelyik képes volt duplázni, hiszen tavaly is a Sáppusztai nyert egy másik tételével.

„Mindig meghirdetjük a legeredményesebb pálinkafőzde díját is. Idén szintén a Sáppusztai nyerte ezt. Van egy legeredményesebb gin és szeszes ital előállító vállalkozói díjunk is. Ezt a Győri Likőr nyerte el idén, viszont a legjobb gin szintén a sáppusztaihoz köthető, illetve mindig van egy Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal különdíj is, a Nébih pálinkája, azt idén ezt az Egy Csepp Aurum Vilmos körtepálinka kapta" – sorolta a helyettes államtitkár.