Infostart.hu
eur:
366.25
usd:
314
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Nyitókép: Pixabay

Érdekes adatok arról, mennyi pénze van jogdíjakból a magyar dalok alkotóinak

2023-ban közel 12 milliárd forint jogdíjat fizetett ki az Artisjus. Ez nominális növekedést jelent csupán - közölte a szervezet.

Az Artisjus 2023-ban összesen 11,969 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Ez a 2022-ben szétosztott 8,7 milliárdnál jóval több, és a 2020-ban szétosztott 9,37 milliárd forintnál is 27,7 százalékkal magasabb, de még így is kevesebb a 2020-as jogdíjak 41,5 százalék inflációval korrigált reálértékénél (ami 13 milliárd 264 millió forint lenne).

Így, bár a zeneipar 2022-23-ban fokozatosan visszatért a pandémia előtti normál kerékvágásba, ez a jogdíjak értékéről most sem mondható el, és a közeljövőben sem várható

- közölte a szervezet.

Ennek fő oka, hogy az Artisjus és a többi jogkezelő egy állami döntés miatt nem alkalmazhat még az inflációt csak megközelítő emelést sem a jogdíjmértékekben. Annak érdekében, hogy a jogdíjak értéke megmaradhasson, a szervezet több hazai közös jogkezelővel együtt megtámadta a jogtarifák inflációkövető növekedését elutasító igazságügyi minisztériumi határozatot.

A korábbi trendnek megfelelően tovább nőtt a jogdíjban részesülők száma: 2023-ban 18 928 szerző kapott pénzt az Artisjustól.

2021-ről 2022-re az Artisjus több mint háromszorosára tudta növelni a nemzetközi digitális szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music stb.) jogdíjainak kifizetését. 2023-ban az előző évi 273 millióhoz képest 46 százalékkal több, 398,5 millió forint jogdíjat kaptak a magyar szerzők az ezeken a szolgáltatásokon hallgatott dalaik után. Így ráosztásokkal együtt a digitális jogdíjak 2023-ban már átlépték az 1,2 milliárd forintot.

2023-ban 64-en részesültek olyan mértékű jogdíjban, amely meghaladta a havi átlagbér kétszeresét.

Hazánkban a profi zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik.

A jogvédő szervezet nyilvánosságra hozta azt is, hogy egyre fiatalabbak a sikeres szerzők. A jogdíjpiramis tetején olyan zenészek állnak, akik komoly életművet alkottak, sok gyakran elhangzó szerzeményük van. Ám 2023-ban a havonta legalább 1 millió forint jogdíjat keresők altágéletkora 54-ről 51-re csökkent, az átlagos aktív művek száma pedig 627-ről 484-re esett vissza. 2023-ban 1424 új szerző regisztrált a jogkezelőnél, akiknek a fele 30 év alatti. Ezen belül a 20 év alattiak száma és aránya is évente növekszik, tavaly meghaladta a 10 százalékot.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×