eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Érdekes adatok arról, mennyi pénze van jogdíjakból a magyar dalok alkotóinak

2023-ban közel 12 milliárd forint jogdíjat fizetett ki az Artisjus. Ez nominális növekedést jelent csupán - közölte a szervezet.

Az Artisjus 2023-ban összesen 11,969 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Ez a 2022-ben szétosztott 8,7 milliárdnál jóval több, és a 2020-ban szétosztott 9,37 milliárd forintnál is 27,7 százalékkal magasabb, de még így is kevesebb a 2020-as jogdíjak 41,5 százalék inflációval korrigált reálértékénél (ami 13 milliárd 264 millió forint lenne).

Így, bár a zeneipar 2022-23-ban fokozatosan visszatért a pandémia előtti normál kerékvágásba, ez a jogdíjak értékéről most sem mondható el, és a közeljövőben sem várható

- közölte a szervezet.

Ennek fő oka, hogy az Artisjus és a többi jogkezelő egy állami döntés miatt nem alkalmazhat még az inflációt csak megközelítő emelést sem a jogdíjmértékekben. Annak érdekében, hogy a jogdíjak értéke megmaradhasson, a szervezet több hazai közös jogkezelővel együtt megtámadta a jogtarifák inflációkövető növekedését elutasító igazságügyi minisztériumi határozatot.

A korábbi trendnek megfelelően tovább nőtt a jogdíjban részesülők száma: 2023-ban 18 928 szerző kapott pénzt az Artisjustól.

2021-ről 2022-re az Artisjus több mint háromszorosára tudta növelni a nemzetközi digitális szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music stb.) jogdíjainak kifizetését. 2023-ban az előző évi 273 millióhoz képest 46 százalékkal több, 398,5 millió forint jogdíjat kaptak a magyar szerzők az ezeken a szolgáltatásokon hallgatott dalaik után. Így ráosztásokkal együtt a digitális jogdíjak 2023-ban már átlépték az 1,2 milliárd forintot.

2023-ban 64-en részesültek olyan mértékű jogdíjban, amely meghaladta a havi átlagbér kétszeresét.

Hazánkban a profi zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik.

A jogvédő szervezet nyilvánosságra hozta azt is, hogy egyre fiatalabbak a sikeres szerzők. A jogdíjpiramis tetején olyan zenészek állnak, akik komoly életművet alkottak, sok gyakran elhangzó szerzeményük van. Ám 2023-ban a havonta legalább 1 millió forint jogdíjat keresők altágéletkora 54-ről 51-re csökkent, az átlagos aktív művek száma pedig 627-ről 484-re esett vissza. 2023-ban 1424 új szerző regisztrált a jogkezelőnél, akiknek a fele 30 év alatti. Ezen belül a 20 év alattiak száma és aránya is évente növekszik, tavaly meghaladta a 10 százalékot.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×