Az elmúlt egy év legnagyobb sikere, hogy a nagyon nehéz globális gazdasági helyzet ellenére nem kellett semmit feladni az alapvető társadalompolitikai célokból, és sikerült megőrizni az ország biztonságát - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetem panelbeszélgetésén.

Gulyás Gergely elmondta, az előző kabinet 2018-as hivatalba lépése óta számos változás történt a világpolitikában és a gazdaságban, teljesen más kihívásokkal kellett szembesülnie a 2022-ben megválasztott kormánynak, mint négy évvel korábban.

Kifejtette, a Magyarország számára még 2016-ban kezdődő kedvező külpolitikai tendenciára erősített rá 2017-ben Donald Trump amerikai elnökké választása, a kiváló V4-es együttműködés, az Európai Unió vonatkozásában pedig a nagyobb országokkal - elsősorban Németországgal - ápolt viszony, ezen országok vezetése ideológiailag közelebb állt Magyarországhoz, mint amennyire igaz ez a jelenleg hasonló hivatalt betöltőkre.

Ezt a helyzet alapvetően változott meg 2020-ban a koronavírus-járvánnyal, majd az ukrán háborúval, illetve annak minden gazdasági hatásával és bizonytalanságával - értékelt a miniszter, hozzátéve, ez jelentősen érintette a kormányzás "mindennapi feladatait" és azokat a terheket, amelyeket viselnie kell az országnak.

Arra a moderátori felvetésre, miszerint a nyugati országok rendszeresen szóvá teszik Magyarország különvéleményét több fontos, egyetértést elváró ügyben, Gulyás Gergely úgy válaszolt: a különvélemény habitus kérdése, de ennél fontosabb, hogy az elmúlt években az európai és világpolitikában olyan változások következtek be, amelyek nem voltak kedvezőek a magyarok számára.

Kezdődött a Joe Biden győzelmét hozó amerikai elnökválasztással, majd Csehország és Szlovákia megválasztott új vezetése a visegrádi négyek együttműködésén is gyengített, ehhez jött a jobboldalon belül azonos értékvilághoz tartozó pártokat és pártszövetségeket is megosztó orosz-ukrán háború megítélése, valamint az Oroszországhoz fűződő viszony - sorolta a miniszter.

"Ezeknek az együttes következménye az, ami miatt - részben úgy tűnik, részben pedig meg is felel a valóságnak - ma kevesebb szövetségesünk van, mint öt-hat évvel ezelőtt" - fogalmazott a miniszter.

Hozzáfűzte, ez a folyamat vissza is fordulhat, jó példa erre Olaszország, ahol a kormányváltás konzervatív pártok győzelmét hozta.

Hangsúlyozta, ebben az összevetésben Magyarország számára kulcskérdés a lengyelországi választás, amelynek fontosságát csak a hazai voksolásokkal lehet összehasonlítani.

"Nekünk a mostani lengyel választás eredménye sokkal fontosabb, mint mondjuk a magyar európai parlamenti választás eredménye" - jelentette ki Gulyás Gergely, hozzáfűzve, bízik abban, hogy az Európai Unión belül idővel több szövetségese lesz az országnak.

A miniszter kifejezte reményét, hogy az orosz-ukrán háború ügyében a kormány határozott álláspontja idővel többségi nézőponttá fog változni Európában is, csakúgy, mint a migráció 2015-ben még teljesen egyedülállónak és "ortodoxnak tartott" magyar felfogása.

Hankó Balázs: akkor tud véleményformáló lenni a nemzet, ha tudáselőnyben van

A nemzet akkor tud nem kiszolgáló, hanem véleményformáló lenni, ha tudáselőnyben van - mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szombaton Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetem Kárpát-medencei oktatásról szóló panelbeszélgetésén.

Az államtitkár kifejtette: ezért fontos, hogy a meghatározó területeken a külhoni diplomásaink a teljes Kárpát-medencében ne csak diplomát szerezzenek, hanem vezető pozícióba is eljussanak.

Hangoztatta: egyértelmű, hogy tudáselőnyt kell szereznünk, ami a diplomások számának növelésével és egy olyan szerkezet kialakításával lehetséges, amelyben a magyar identitású intézményekben olyan képzések vannak - nemcsak magyarul, hanem az adott ország nyelvén és angolul is -, amelyek versenyképessé teszik az ott végzetteket.

Az államtitkár elmondta: azt szeretnék, hogy ahányan Magyarországon a lakosság számához képest egyetemre járnak, annyian járjanak egyetemre a külhoni területeken is.

A külhoni magyarként felsőoktatásba járó diákok aránya nem megfelelő - tette hozzá.

Az államtitkár szerint minél több fiatalt kell a magyar identitású intézményekbe terelni. Jelenleg hétezer külhoni magyar fiatal tanul az ország felsőoktatásában. Legtöbben Délvidékről, Kárpátaljáról és Felvidékről jönnek át hazánkba tanulni - mondta.

Fontosnak nevezte, hogy a magyar egyetemek csak ott emeljék ki a tanulókat, ahol hiánypótló képzés van, emellett az adott országokban olyan képzési portfólióval kell rendelkezni, ami a magyar nemzet igényeit kiszolgálja.

Ennek a lényege egy olyan képzési struktúra változás, ami a helyi igényekre reagál - mutatott rá.

Az államtitkár elmondta: a Neumann János programmal azt próbálják meg biztosítani, hogy az innovációs kutatási források Kárpát-medencei felhasználásúak legyenek, eljussanak a magyar felsőoktatási intézményekhez is.

Az államtitkár ismertette: elkezdték a szakképzési gyakorlat Kárpát-medencei szélesítését is felsőoktatási vagy az egyházi fenntartású intézményekhez kapcsolódva. Ennek lényege a duális szakképzés, amellyel a gazdasági előny is valóra válhat, a szakképzés magyar gazdasági szereplőkhöz kulcsolásával.

Az államtitkár elmondása szerint az ösztöndíjprogramokban prioritással szerepel a pedagógusképzésben részt vevő fiatalok támogatása, ez a képzési profil Felvidéken, Délvidéken, Erdélyben és Székelyföldön a legmeghatározóbb.

Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke arról számolt be, hogy egy felmérésük alapján Erdélyben a diákpopuláció a románokkal együtt 10 százalékkal, a magyar tanulók száma 12 százalékkal csökkent. A 2011-es és 2021-es részleges népszámlálási adatokkal összevetve a magyar lakosság a vizsgált tizenöt megyében 14 százalékkal, míg az összlakosság csak 4 százalékkal csökkent - tette hozzá.

Az elnök a diákok lemorzsolódásával kapcsolatban elmondta, évente mintegy 10 ezer gyerek kezdi el az iskolát Romániában az előkészítő osztályban, tizenkét év múlva közülük 5 ezer diák jut el a tizenkettedik osztályig, és 3500 gyereknek lesz érettségije. Hozzátette, a kilencedik osztályba beiratkozásnál a nyelvváltás, a mobilizáció is fontos tényező, az iskolaelhagyás pedig legfőképpen vidéki környezetben jellemző, amikor nyolcadik osztály után a diákok abbahagyják az iskolát és dolgozni kezdenek.

Nagy Zoltán elmondta, az erdélyi magyarok iskolakezdéskor figyelembe veszik az oktatási-nevelési támogatást, az oktatás minőséget, ugyanakkor az infrastruktúrát és a kiegészítő programokat is. Ilyen például a délutáni oktatás támogatása, amelyben az Iskola Alapítvány a kormány segítségével 50 szórványban lévő iskolában 2500 gyerek veszt részt.

Az elnök beszélt arról is, hogy Erdélyben tíz év alatt 49 oktatási helyszín szűnt meg, azonban 2 elindult. Maros és Hargita megyében szűnt meg a legtöbb, de a szórványban található Kolozs és Arad megyében indult magyar nyelvű oktatás - ismertette.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy az Iskola Alapítvánnyal közreműködve szeptemberben 38 iskolabuszt állítanak a szórvány szolgálatába, hogy az ott élő gyerek eljuthassanak magyar iskolába. Hozzátette, ez a program Felvidéken indult, ahol 16 iskolabusz 15 településen azt idézte elő, hogy harminc százalékkal több gyereket írattak be magyar iskolába.

A szövetség elnökének elmondása szerint az asszimilációnak egyik meghatározó tényezője, hogy milyen nyelvű iskolát választanak a szülők iskolakötelezetté vált gyermeküknek, ezért fontosak a pedagógusok erőfeszítései, amelyekkel megpróbálnak tenni azért, hogy meggyőzzék a szülőket a magyar iskolák választásáról.

Csáky Csongor rámutatott: az iskolákban, ahol jelen van a szövetség, ott a pedagógusok kulcsszereplők, hiszen rajtuk keresztül érik el a diákokat. Hozzátette: idén 31 országból 12 ezer fiatal érkezik 28 táborba a Rákóczi Hotelbe Sátoraljaújhelyre.