Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
328.72
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Nyitókép: Pixabay.com

Általános választójogért küzdenek a magyar értelmi fogyatékosok

Ausztria, Szlovákia és Csehország már komoly lépéseket tett az ügyért, Magyarországon 60 ezer érintett közül sokaknak nincs meg a lehetőség szavazni, pedig foglalkoznak a kérdéssel és szeretnének is voksolni.

Budapesten tartotta éves tanácskozását a hétvégén az Inclusion Europe, a szervezet, amely a értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik érdekvédelmét látja el Európában, 74 tagszervezetet tömörít 39 országból. A tanácskozás kiemelt témája a választójog kérdése volt, hogy minél több európai fogyatékkal élő ember kaphasson szavazati jogot.

Jelenleg tíz uniós tagállamban van választójoguk a gondnokság alatt álló, értelmi fogyatékossággal élő embereknek, tizenegyben, köztük Magyarországon a bíróság vagy a gondnok dönt arról, hogy az érintett ember szavazhat-e, hat tagállamban pedig a gondnokság alá helyezéssel automatikusan elvesztik ezt a jogot az érintettek - mondta az InfoRádiónak az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségége, az ÉFOÉSZ elnöke.

"Magyarországon hatvanezer ember van, aki kizáró gondnokság alatt él, az ő 60 százalékuk értelmi fogyatékossággal érintett, nekik van elvéve a szavazati joguk.

Közben például Ausztriában mindenkinek van szavazati joga, Szlovákiában is. Négy évvel ezelőtt, Csehországban az EP-választást egy Down-szindrómás fiatalember is népszerűsítette" - sorolta Gyene Piroska.

Az ÉFOÉSZ azt szeretné elérni, hogy minden értelmi fogyatékossággal élő ember szavazhasson cselekvőképességre való tekintet nélkül. Az Inclusion Europe segítségével pedig európai uniós szinten is folyamatosan kampányolnak - mondta Gyene Piroska. Az ÉFOÉSZ elnöke hozzátette, annak az érintettnek, aki ambicionálja a szavazást, foglalkoztatja a politika, jogot kell adni, hogy szavazhasson.

"Van, aki tud és akar élni ezzel a választójoggal, van, aki tud és nem akar, van, aki nem tud és nem is akar, hiszen olyan súlyosságú fogyatékos, hogy ez az ügy nem kerül a látókörébe"

- mondta. Mint hozzátette, az európai anyaszervezet most mindenhol kéri a kormányokat, hogy az emberi méltóság érdekében tegyék lehetővé, hogy szavazzanak ezek az emberek is. Ezt elérni a szakember szerint mérföldkő lenne.

Az InfoRádiónak nyilatkozott az ÉFOÉSZ társelnöke. Bercse László felhívta a figyelmet: Magyarország 2007-ben írta alá azt az ENSZ-egyezményt, amely kimondja, hogy az értelmi fogyatékkal élő emberek is részt vehetnek a politikában.

"Az ENSZ-egyezmény kimondja, hogy

minden fogyatékos embernek joga van választani, olyannyira igaz, hogy a szomszédos Ausztriában az összes fogyatékos ember választhat. Nálunk most az a helyzet, hogy nem mindenki választhat,

aki gondnokság alatt van, sőt tesztek alapján döntik el, hogy ki szavazhat és ki nem, ezt nem helyeslem" - tette hozzá Bercse László.

Tavaly készült el a "Választójogot mindenkinek!" című, könnyen érthető tájékoztató füzet az európai parlamenti választásokról, amely az értelmi fogyatékkal élő embereket segíti az önérvényesítésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump akár Kijevbe is kész elutazni, amennyiben az előmozdítja a béke ügyét, hogy az ukrán parlamentben felszólaljon egy megállapodás elfogadásának érdekében - erről az amerikai elnök beszélt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Floridában.
Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Oroszország szombat este újabb rakétatámadást indított Kijev és Ukrajna több régiója ellen, amely miatt az ukrán főváros egyes részein megszűnt az áram- és a távhőszolgáltatás. A támadás közvetlenül megelőzte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai látogatását, ahol Donald Trump elnökkel folytat tárgyalásokat a 20 pontos béketerv véglegesítése érdekében. Az egyik legkritikusabb kérdése továbbra is az, hogy mely területeket adnák át Oroszországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×