Infostart.hu
eur:
385.97
usd:
331.3
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
A libanoni Vöröskereszt munkatársai egy izraeli légicsapás helyszínén, a Büblosz (Dzsubeil) körzetbeli Almatban 2024. november 10-én. A libanoni egészségügyi minisztérium szerint a támadásban legkevesebb 23 ember - köztük hét gyerek - életét vesztette, hatan megsebesültek. Az Izrael és a Hezbollah Irán-barát libanoni síita szervezet közötti harcokban a bejrúti egészségügyi tárca szerint 3100-nál többen haltak meg, a sebesültek száma a 13400-at is meghaladja Libanonban.
Nyitókép: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Tűzszünet Izrael és a Hezbollah között – "Minta lehet"

Joe Biden elnök kedden bejelentette, hogy Izrael és a Hezbollah megállapodott egy amerikai közvetítéssel létrejött tűzszünetben. Az amerikai elnök szerint az alku minta lehet a gázai háború befejezéséhez is. „Ami maradt a Hezbollahból és más terrorszervezetekből, az nem tudja többé fenyegetni Izrael biztonságát.”

Az amerikai és francia közvetítéssel létrejött tűzszünet Izrael és a Hezbollah között „véget vet a pusztító libanoni konfliktusnak” – jelentette ki az amerikai elnök.

A szerda hajnali négy órától érvényes alku értelmében

Izrael két hónap alatt kivonja csapatait Libanon déli részéről, ahol az ország hadserege veszi át az ellenőrzést.

A Hezbollahnak pedig a Dél-Libanon belső határát jelentő Litani folyótól északra kell vonulnia.

Biden a Fehér Ház Rózsakertjében állt a kamerák elé és azt mondta, hogy a tűzszüneti megállapodást úgy tervezték meg, hogy az elvezessen az állandó fegyvernyugváshoz.

„Ami maradt a Hezbollahból és más terrorszervezetekből, az nem tudja többé fenyegetni Izrael biztonságát” – mondta.

Ugyanakkor a sűrűn lakott negyedeket bombázó izraeli offenzíva mérlege

3100 halott libanoni lakos

– bár sok esetben előre szóltak, hogy az emberek el tudjanak menekülni a pusztulásra ítélt épületekből. Izrael ugyanakkor még az utolsó órákban, a konfliktus legkeményebb légicsapásait hajtotta végre Bejrút és a sííták lakta külvárosok ellen.

Benjamin Netanjahu október elején indította el a libanoni offenzívát, válaszul arra, hogy a Hezbollah hónapokon át rakétatüzet zúdított az Izrael északi részén élő lakosokra.

A miniszterelnök közölte: azért fogadta el a tűzszünetet, hogy Iránra, a gázai Hamászra és fegyverkészletei feltöltésére figyeljen. Készek vagyunk erőt alkalmazni, ha a Hezbollah megszegné az alkut, és újra fegyverkezni kezdene – tette hozzá.

A tűzszünet esetleges megsértését amerikai és francia illetékesek vizsgálják majd ki, és a két ország részt vesz a libanoni hadsereg fejlesztésében. Az alkut bíráló izraeli nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir szerint az egyezmény nem hozza el a biztonságot Észak-Izrael népének.

„A libanoni hadseregnek nincs semmilyen tekintélye, és nem tudja megakadályozni a Hezbollah visszatérését” – mondta.

Joe Biden szólt Izrael és a Hamász gázai háborújáról is: „ahogy a libanoni nép megérdemli a biztonságos és jóléttel teli jövőt, úgy a gázai nép is. Megérdemlik, hogy véget érjenek a harcok és a menekülés. A gázai nép a poklon ment át”.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a Hamász „nem volt hajlandó jóindulattal tárgyalni egy békemegállapodásról. Viszont változhatna a helyzet, ha elengedné, az Izraelből több, mint egy éve elrabolt túszokat” – tette hozzá.

Joe Biden másra kitérve azt mondta, hogy az USA „továbbra is készen áll arra, hogy történelmi jelentőségű megállapodást kössön Szaúd-Arábiával, amely magában foglal egy biztonsági paktumot és gazdasági biztosítékot” a régió számára.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×