Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
A libanoni Vöröskereszt munkatársai egy izraeli légicsapás helyszínén, a Büblosz (Dzsubeil) körzetbeli Almatban 2024. november 10-én. A libanoni egészségügyi minisztérium szerint a támadásban legkevesebb 23 ember - köztük hét gyerek - életét vesztette, hatan megsebesültek. Az Izrael és a Hezbollah Irán-barát libanoni síita szervezet közötti harcokban a bejrúti egészségügyi tárca szerint 3100-nál többen haltak meg, a sebesültek száma a 13400-at is meghaladja Libanonban.
Nyitókép: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Tűzszünet Izrael és a Hezbollah között – "Minta lehet"

Joe Biden elnök kedden bejelentette, hogy Izrael és a Hezbollah megállapodott egy amerikai közvetítéssel létrejött tűzszünetben. Az amerikai elnök szerint az alku minta lehet a gázai háború befejezéséhez is. „Ami maradt a Hezbollahból és más terrorszervezetekből, az nem tudja többé fenyegetni Izrael biztonságát.”

Az amerikai és francia közvetítéssel létrejött tűzszünet Izrael és a Hezbollah között „véget vet a pusztító libanoni konfliktusnak” – jelentette ki az amerikai elnök.

A szerda hajnali négy órától érvényes alku értelmében

Izrael két hónap alatt kivonja csapatait Libanon déli részéről, ahol az ország hadserege veszi át az ellenőrzést.

A Hezbollahnak pedig a Dél-Libanon belső határát jelentő Litani folyótól északra kell vonulnia.

Biden a Fehér Ház Rózsakertjében állt a kamerák elé és azt mondta, hogy a tűzszüneti megállapodást úgy tervezték meg, hogy az elvezessen az állandó fegyvernyugváshoz.

„Ami maradt a Hezbollahból és más terrorszervezetekből, az nem tudja többé fenyegetni Izrael biztonságát” – mondta.

Ugyanakkor a sűrűn lakott negyedeket bombázó izraeli offenzíva mérlege

3100 halott libanoni lakos

– bár sok esetben előre szóltak, hogy az emberek el tudjanak menekülni a pusztulásra ítélt épületekből. Izrael ugyanakkor még az utolsó órákban, a konfliktus legkeményebb légicsapásait hajtotta végre Bejrút és a sííták lakta külvárosok ellen.

Benjamin Netanjahu október elején indította el a libanoni offenzívát, válaszul arra, hogy a Hezbollah hónapokon át rakétatüzet zúdított az Izrael északi részén élő lakosokra.

A miniszterelnök közölte: azért fogadta el a tűzszünetet, hogy Iránra, a gázai Hamászra és fegyverkészletei feltöltésére figyeljen. Készek vagyunk erőt alkalmazni, ha a Hezbollah megszegné az alkut, és újra fegyverkezni kezdene – tette hozzá.

A tűzszünet esetleges megsértését amerikai és francia illetékesek vizsgálják majd ki, és a két ország részt vesz a libanoni hadsereg fejlesztésében. Az alkut bíráló izraeli nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir szerint az egyezmény nem hozza el a biztonságot Észak-Izrael népének.

„A libanoni hadseregnek nincs semmilyen tekintélye, és nem tudja megakadályozni a Hezbollah visszatérését” – mondta.

Joe Biden szólt Izrael és a Hamász gázai háborújáról is: „ahogy a libanoni nép megérdemli a biztonságos és jóléttel teli jövőt, úgy a gázai nép is. Megérdemlik, hogy véget érjenek a harcok és a menekülés. A gázai nép a poklon ment át”.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a Hamász „nem volt hajlandó jóindulattal tárgyalni egy békemegállapodásról. Viszont változhatna a helyzet, ha elengedné, az Izraelből több, mint egy éve elrabolt túszokat” – tette hozzá.

Joe Biden másra kitérve azt mondta, hogy az USA „továbbra is készen áll arra, hogy történelmi jelentőségű megállapodást kössön Szaúd-Arábiával, amely magában foglal egy biztonsági paktumot és gazdasági biztosítékot” a régió számára.

Címlapról ajánljuk
Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Az amerikai hatóságok azonosították a szombat esti Fehér Házi Tudósítói Vacsorán történt lövöldözés elkövetőjét. A gyanúsított a 31 éves Cole Tomas Allen, egy kaliforniai mérnök és pedagógus, aki ellen már meg is történtek az első vádemelések.

Így csapott le a csernobili radiokatív por Magyarországra

A csernobili atomerőmű negyven évvel ezelőtti robbanásából származó radioaktív anyagok terjedését nagyban befolyásolták a légköri viszonyok, ezért Magyarországot nem keletről, hanem egy északi kitérő után, északnyugatról érték el először a szennyező részecskék - olvasható a HungaroMet Zrt.-nek az ipari baleset évfordulójára készített összefoglalójában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

1986. április 26-a óta Csernobil nemcsak a világ egyik legnagyobb ipari katasztrófájának a neve, hanem egy állandó viszonyítási pont: amikor a nukleáris energiáról beszélgetünk, szinte mindig ott van a háttérben. Ma, amikor egyszerre kell klímacélokat teljesíteni és ellátásbiztonságot garantálni, különösen fontos szétválasztani a félelmeket a tényektől, és megérteni, mit üzen Csernobil a jelennek. A Portfolio Checklist Extrában ezért kevésbé magát a 40 éve történt balesetet idézzük fel, sokkal inkább a következményeket és a tanulságokat vesszük sorra. Arról beszélgetünk, hogy Csernobil fényében hogyan érdemes ma gondolkodni a nukleáris energiáról a klíma- és ellátásbiztonsági vitákban, milyen tanulságokat épített be a nukleáris ipar a tervezésbe és az üzemeltetésbe, és hogy miért nem ismétlődhet meg ugyanaz a forgatókönyv napjainkban — mik azok a kockázatok, amelyek érdemben csökkenthetők, és hol vannak azok a határok, amelyekkel őszintén együtt kell élni. Vendégünk Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×