Ahogy arról az Infostart is beszámolt, megszületett a tűzszüneti megállapodás Libanon és Izrael között. Az összetett közvetítői folyamatban Izrael az Egyesült Államok és Franciaország diplomatáival tárgyalt. A felek abban egyeztek meg, hogy a következő hatvan napban az izraeli hadsereg fokozatosan kivonul Dél-Libanonból, ahol a libanoni hadsereg ötezer katonát fog állomásoztatni a Litáni folyótól délre fekvő térségben, és az izraeli határnál harminchárom helyen lesznek állásai, hogy ezzel megakadályozza az Iránból támogatott Hezbollah ismételt térnyerését.

A jelenlegi helyzetben a legtöbbeket az a kérdés foglalkoztatja, hogy Izrael tulajdonképpen a Hezbollahhal vagy Libanonnal kötött-e tűzszünetet. Szalai Máté az InfoRádióban úgy fogalmazott, „praktikusan” az Irán-barát síita szervezettel állapodott meg közvetítőkön keresztül az izraeli vezetés, „hivatalosan viszont a libanoni államnak nagyobb szerepe volt abban, hogy létrejöjjön ez a paktum”. Hozzátette: a megállapodás szerint nemcsak abban egyeztek meg a felek, hogy Izrael kivonja erőit a térségből, hanem abban is, hogy a következő két hónap során a Hezbollah szintén kivonul Libanon déli részéről. Az érintett terület egy 30-40 kilométeres határszakasz a Litáni folyó és az izraeli–libanoni határ között.

A Clingendael Intézet kutatója közölte: a beszámolók szerint az izraeli hadsereg ebben az időszakban nem indít támadást a Hezbollah ellen, illetve más katonai műveleteket sem hajt végre Libanonban. Elméletileg a következő hatvan napban a Hezbollah helyét át kellene vennie a libanoni hadseregnek Dél-Libanonban, tehát állami felügyelet alá kellene kerülnie a területnek.

Mint mondta, a mostani megállapodás nagyon emlékeztet a 2006-os libanoni háború lezárását célul kitűző kezdeményezésre, amely hasonló feltételekkel ugyancsak tűzszünetet írt volna elő, de végül nem jött létre.

„Az elmúlt csaknem két évtizedben nem valósult meg az, amit most hatvan nap alatt akarnak végrehajtani. Reméljük, hogy most máshogy alakul a helyzet”

– jegyezte meg a szakértő.

Ilyen esetekben általában a közvetítő felek jelentik be, ha sikerült megállapodni a tűzszünetről, ezért Szalai Máté szerint egyáltalán nem meglepő, hogy nem Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hanem Joe Biden amerikai elnök volt az egyik aláíró fél, illetve Franciaország is komoly szerepet játszott az egyezség létrejöttében. Ezzel együtt az izraeli kormányzat is tett egy bejelentést a megállapodásról, amit egyébként hivatalosan a libanoni kabinetnek és a Hezbollahnak is el kell fogadnia, de ettől függetlenül közben már életbe is lépett az egyezmény. A szakértő úgy fogalmazott, „nagyon fura helyzet állt elő, és nagymértékben bonyolítja a folyamatot, hogy az izraeli vezetés közvetlenül nem akart és nem is tudott tárgyalni a Hezbollahhal, sőt hivatalosan az amerikai adminisztrációnak sincs kapcsolata a szervezettel, hanem a libanoni kormánnyal egyeztet”. Ráadásul tovább árnyalja a képet, hogy a libanoni kormányban koalíciós tag a Hezbollah.

Bár a libanoni államnak van apparátusa és a libanoni hadsereg is működőképes, a hatékonyságukat ugyanakkor sokan megkérdőjelezik a nemzetközi politikai életben. Szalai Máté felhívta a figyelmet, hogy a következő hatvan nap alatt

előállhat akár olyan helyzet is, hogy a Hezbollahnak ellentétes érdekei lesznek, mint a libanoni haderőnek,

és egy ilyen szituációban a szakértő szerint nem valószínű, hogy engedne a nyomásgyakorlásnak a síita szervezet. Természetesen az a legfőbb kérdés, hogy valóban kivonul-e az adott területről a Hezbollah.

Szalai Máté úgy véli, most azért jóval másabbak a befolyásoló körülmények, mint az említett 2006-os, sikertelen megállapodás idején, és szerinte reményre adhat okot, hogy jelenleg úgy tűnik, a Hezbollahnak is az az érdeke, hogy betartsa a tűzszüneti megállapodást. „A már több mint egy éve tartó, kiéleződött konfliktus nagyon legyengítette a szervezetet, és a várakozásokhoz képest sokkal gyengébben szerepelt. A Hezbollah nem tudta felvenni a versenyt az izraeli hadsereggel, illetve vezetésének több tagját ia kiiktatták, köztük a nagy hatalmú és nagy befolyású vezetőt, Haszán Naszrallahot” – magyarázta a Clingendael Intézet kutatója.

Hozzátette: a mostani helyzetben az a Hezbollah érdeke, hogy rendezze a sorait és „kicsit visszavonuljon”, ezért bíznak abban sokan, hogy a tűzszüneti megállapodás működhet, de Szalai Máté megjegyezte azt is, hogy nagyon nehéz előre jósolni.

Úgy véli, izraeli szempontból nagy győzelemként lehet elkönyvelni, hogy sikerült elválasztani egymástól a gázai, illetve a dél-libanoni konfliktust. Emlékeztetett, hogy a Hezbollah korábban még amellett kardoskodott, hogy addig nem hajlandó tűzszünetet kötni, amíg Gázában nincs előrelépés.

Most ez a feltételüket gyakorlatilag feladták, ugyanis semmilyen utalás nincs a megállapodás szövegében a Gázai övezetre, sőt egyes megfigyelők szerint éppen ellentétes összefüggés van a két konfliktus között.

„Izrael vélhetően azért is egyezett bele a libanoni tűzszünetbe, hogy ezért cserébe nagyobb mozgásteret kapjon az amerikaiaktól arra, hogy Gázában folytathassa a katonai műveleteket” – mondta Szalai Máté. Arra számít, hogy a januárban felálló Trump-kormány még nagyobb mozgásteret adhat majd Izraelnek. „Úgy tűnik, a Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormány sokkal eltökéltebb abban, hogy folytassa gázai műveleteit, míg Libanonnal kapcsolatban rugalmasabb a hozzáállása” – vélekedett a Clingendael Intézet kutatója.

(A nyitóképen: izraeli katonák távoznak a libanoni határnál lévő állásaikból az észak-izraeli Felső-Galileában az Izrael és a Hezbollah libanoni Irán-barát síita szervezet közötti tűzszüneti megállapodás hatályba lépése után 2024. november 27-én.)