eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Donald Trump volt amerikai elnök Mehmez Oz republikánus szenátusi képviselőjelölt választási kampányrendezvényén a Pennsylvania állambeli Latrobe városban 2022. november 5-én. A félidős kongresszusi és helyi választásokat november 8-án tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Donald Trump a vádemelési javaslatról: „ami nem öl meg, az erősebbé tesz”

Négy pontban javasol vádemelést Donald Trump volt amerikai elnök ellen az úgynevezett január 6. bizottság, amely a Trump-hívőknek a Kongresszus elleni támadását vizsgálta. Az exelnök ellenfelei, a demokraták azonnal üdvözölték a javaslatot. Ő maga azt mondta: ettől csak erősebb lesz.

Donald Trump újabb mérföldkövet ért el. Ő volt az első amerikai elnök, aki ellen nem egy, hanem két vádeljárás is indult a Kongresszusban. Most, szintén első ízben ő lett az első exelnök, akinek esetében egy kongresszusi bizottság azt javasolta az amerikai Igazságügyi Minisztériumnak, hogy emeljen vádat ellene. Nem is egyet, hanem négyet: lázadás szítása, elősegítése és támogatása, hivatalos procedúra akadályozása, szövetkezés az Egyesült Államok meglopására, szövetkezés hamis tanúzásra.

A 2021. január 6-i capitoliumi attakban az épületbe betörő Trump-hívők – köztük az ikonikus Sámán – nemcsak randalíroztak, de politikusokat próbáltak „levadászni”. A támadás nyomán 5 ember halt meg, egyikük sem volt törvényhozó.

Tudósítók megjegyzik, hogy

az Igazságügyi Minisztériumnak nem kötelező követni a kétpárti bizottság ajánlását, ami inkább jelképes.

Maga Donald Trump látszólag félvállról reagált: „Ezek az emberek nem értik, hogy amikor értem jönnek, akkor a szabadságszerető emberek kiállnak mellettem. Ez erősebbé tesz. Ami nem öl meg, az megerősít” – írta a közösségi médiában.

Annak ellenére, hogy a bizottság kétpárti, mintegy azt sugallva, hogy a republikánus Donald Trumpot saját pártjában sem tartják szalonképesnek az ostromban játszott szerepét, több republikánus azonnal bírálta az ajánlást.

Az ohiói Jim Jordan képviselő szóvivője például a The Guardian című lapnak válaszolva „pártos és politikai húzásnak” minősítette a bizottság lépését, amely szerinte nem válaszolt a képviselő sorozatos leveleire és aggályaira, amelyekben a bizottság átpolitizáltságát emlegette és megkérdőjelezte legitimitását.

A liberális lap által „az összeesküvés elméletek szélsőjobbos hívének” nevezett Marjorie Taylor Greene, georgiai republikánus képviselő azt a kommentárt fűzte hozzá, hogy Trumpot valójában azért akarják az igazságszolgáltatás elé állítani, mert

„a bizottság fél, hogy senki sem tudja legyőzni a 2024-es elnökválasztáson”.

Emellett lekommunistázta a testületet.

A demokrata képviselők viszont üdvözölték az ajánlást. „Trump lépései bűntettek az amerikai nép és demokráciánk ellen” – írta Pramiya Jayapal wasingtoni törvényhozó. Mások megjegyezték, a törvény senkivel sem kivételezik. A Capitolium ostroma miatt több, mint 900 ember ellen indult eljárás. Ha Trump ellen valóban vádat emelnek és elítélik, azzal elvágják a lehetőségtől, hogy részt vegyen a 2024-es elnökválasztáson.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×