Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: pixabay

Elkezdődött a kampány, kemény küzdelem várható Szlovákiában

Négy hónap múlva parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában. A választási kampány hivatalosan november 5-én, kedden kezdődik, s kemény küzdelemre számítanak a választópolgárok. Köztük azok a felvidéki magyarok is, akik számára még most sem teljesen világos, kikre adhatják le a voksukat, ha magyar pártokat, illetve képviselőket szeretnének látni a parlamentben.

2020. február 29-én lesznek a parlamenti választások Szlovákiában, jelentette be Andrej Danko szlovák házelnök, aki arra kéri a politikusokat, viselkedjenek sportszerűen. "Minden állampolgárnak és a nemzeti kisebbségek képviselőinek sok szerencsét kívánok ahhoz, hogy a megfelelő politikai pártot és vezetőt tudják választani. 2020. február 29-én Szlovákia további négy évéről döntünk. Nehéz korban élünk, tele ellenőrizetlen információkkal. Döntsenek felelősséggel, és semmiképpen ne engedjék, hogy szavazatuk kárba vesszen" – fogalmazott Andrej Danko.

Hétfőtől a politikai pártok nem változtathatják meg a megnevezésüket.

Kampányra a pártok legfeljebb három millió eurót költhetnek, kiadásaikat transzparensen kell elszámolniuk.

A kampánycsend két nappal a választások előtt kezdődik, a jelöltek február 26-a éjféltől már nem kampányolhatnak. A pártok december 1-jéig adhatják le jelöltlistájukat, és december 21. után derül ki, hogy melyik párt milyen sorszámmal indul a választásokon.

Zátonyra futottak a tárgyalások a magyar pártok között

A magyar választók számára viszont még az sem derült ki, hogy az öt szlovákiai magyar politikai érdekképviselet – a Híd, az MKP, a Magyar Fórum, az Összefogás és az MKDSZ – között végül milyen egyezség születik. Az öt párt együttműködéséért folytatott tárgyalások múlt csütörtökön futottak zátonyra.

A tárgyalások megfeneklésének fő oka az volt, hogy az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum kizárta a maffiakapcsolatokkal vádolt Smerrel való kormányzati együttműködés lehetőségét.

A Híd, és az MKDSZ viszont azon a véleményen volt, hogy erről a kérdésről majd a parlamentbe bejutott képviselőknek kell döntést hozniuk konszenzusos alapon.

Menyhárt József, az MKP elnöke ezt másképp gondolja. "Nem tudtunk egy alapvető kardinális kérdésen továbblendülni, az pedig a Smerrel való együttműködés. Ezt mi nem szeretnénk. Tízpercnyi tárgyalás után is világosan látható volt, hogy a Híd ebből a kérdésből most nem tud engedni. Az a három párt, amely megtalálta ebben az egy pontban az egyezséget, tovább tudott lépni, de ez még nem a helyzet megoldása. Egy megoldási lehetőség, amiben úgy gondolom, mindenkinek meg kell találni a szerepét” – fogalmazott Menyhárt József, az MKP elnöke.

Ravasz Ábel, a Híd alelnöke így értékelt: "Nagyon komoly társadalmi elvárás volt, hogy megszülessen a megegyezés. Úgy érzem magam, mint az oltár előtt hagyott menyasszony. Ott voltunk a megegyezés küszöbén, és a másik fél nem tudott ezen a küszöbön átlépni."

Most már nem egész egy hónap van hátra, hogy végleges listát állítsanak a választáson induló pártok.

A szlovák parlament október végén megszavazta, hogy 14 napról 50 napra hosszabbodik a közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium. Ez azt jelenti, hogy a választások előtt 50 nappal tilos lesz közzétenni a pártok preferenciáival kapcsolatos felmérések eredményeit. A törvény beterjesztői szerint a közvélemény-kutatások politikailag befolyásoltak. A múlt héten elvégzett felmérés szerint a lakosság 60 százaléka ellenzi a hosszú moratóriumot, mert az korlátozza a polgárok információkhoz való szabad hozzáférésének jogát, és ilyen tekintetben az afrikai országok szintjére taszítja Szlovákiát.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×