Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: pixabay

Elkezdődött a kampány, kemény küzdelem várható Szlovákiában

Négy hónap múlva parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában. A választási kampány hivatalosan november 5-én, kedden kezdődik, s kemény küzdelemre számítanak a választópolgárok. Köztük azok a felvidéki magyarok is, akik számára még most sem teljesen világos, kikre adhatják le a voksukat, ha magyar pártokat, illetve képviselőket szeretnének látni a parlamentben.

2020. február 29-én lesznek a parlamenti választások Szlovákiában, jelentette be Andrej Danko szlovák házelnök, aki arra kéri a politikusokat, viselkedjenek sportszerűen. "Minden állampolgárnak és a nemzeti kisebbségek képviselőinek sok szerencsét kívánok ahhoz, hogy a megfelelő politikai pártot és vezetőt tudják választani. 2020. február 29-én Szlovákia további négy évéről döntünk. Nehéz korban élünk, tele ellenőrizetlen információkkal. Döntsenek felelősséggel, és semmiképpen ne engedjék, hogy szavazatuk kárba vesszen" – fogalmazott Andrej Danko.

Hétfőtől a politikai pártok nem változtathatják meg a megnevezésüket.

Kampányra a pártok legfeljebb három millió eurót költhetnek, kiadásaikat transzparensen kell elszámolniuk.

A kampánycsend két nappal a választások előtt kezdődik, a jelöltek február 26-a éjféltől már nem kampányolhatnak. A pártok december 1-jéig adhatják le jelöltlistájukat, és december 21. után derül ki, hogy melyik párt milyen sorszámmal indul a választásokon.

Zátonyra futottak a tárgyalások a magyar pártok között

A magyar választók számára viszont még az sem derült ki, hogy az öt szlovákiai magyar politikai érdekképviselet – a Híd, az MKP, a Magyar Fórum, az Összefogás és az MKDSZ – között végül milyen egyezség születik. Az öt párt együttműködéséért folytatott tárgyalások múlt csütörtökön futottak zátonyra.

A tárgyalások megfeneklésének fő oka az volt, hogy az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum kizárta a maffiakapcsolatokkal vádolt Smerrel való kormányzati együttműködés lehetőségét.

A Híd, és az MKDSZ viszont azon a véleményen volt, hogy erről a kérdésről majd a parlamentbe bejutott képviselőknek kell döntést hozniuk konszenzusos alapon.

Menyhárt József, az MKP elnöke ezt másképp gondolja. "Nem tudtunk egy alapvető kardinális kérdésen továbblendülni, az pedig a Smerrel való együttműködés. Ezt mi nem szeretnénk. Tízpercnyi tárgyalás után is világosan látható volt, hogy a Híd ebből a kérdésből most nem tud engedni. Az a három párt, amely megtalálta ebben az egy pontban az egyezséget, tovább tudott lépni, de ez még nem a helyzet megoldása. Egy megoldási lehetőség, amiben úgy gondolom, mindenkinek meg kell találni a szerepét” – fogalmazott Menyhárt József, az MKP elnöke.

Ravasz Ábel, a Híd alelnöke így értékelt: "Nagyon komoly társadalmi elvárás volt, hogy megszülessen a megegyezés. Úgy érzem magam, mint az oltár előtt hagyott menyasszony. Ott voltunk a megegyezés küszöbén, és a másik fél nem tudott ezen a küszöbön átlépni."

Most már nem egész egy hónap van hátra, hogy végleges listát állítsanak a választáson induló pártok.

A szlovák parlament október végén megszavazta, hogy 14 napról 50 napra hosszabbodik a közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium. Ez azt jelenti, hogy a választások előtt 50 nappal tilos lesz közzétenni a pártok preferenciáival kapcsolatos felmérések eredményeit. A törvény beterjesztői szerint a közvélemény-kutatások politikailag befolyásoltak. A múlt héten elvégzett felmérés szerint a lakosság 60 százaléka ellenzi a hosszú moratóriumot, mert az korlátozza a polgárok információkhoz való szabad hozzáférésének jogát, és ilyen tekintetben az afrikai országok szintjére taszítja Szlovákiát.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×