eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: pixabay

Elkezdődött a kampány, kemény küzdelem várható Szlovákiában

Négy hónap múlva parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában. A választási kampány hivatalosan november 5-én, kedden kezdődik, s kemény küzdelemre számítanak a választópolgárok. Köztük azok a felvidéki magyarok is, akik számára még most sem teljesen világos, kikre adhatják le a voksukat, ha magyar pártokat, illetve képviselőket szeretnének látni a parlamentben.

2020. február 29-én lesznek a parlamenti választások Szlovákiában, jelentette be Andrej Danko szlovák házelnök, aki arra kéri a politikusokat, viselkedjenek sportszerűen. "Minden állampolgárnak és a nemzeti kisebbségek képviselőinek sok szerencsét kívánok ahhoz, hogy a megfelelő politikai pártot és vezetőt tudják választani. 2020. február 29-én Szlovákia további négy évéről döntünk. Nehéz korban élünk, tele ellenőrizetlen információkkal. Döntsenek felelősséggel, és semmiképpen ne engedjék, hogy szavazatuk kárba vesszen" – fogalmazott Andrej Danko.

Hétfőtől a politikai pártok nem változtathatják meg a megnevezésüket.

Kampányra a pártok legfeljebb három millió eurót költhetnek, kiadásaikat transzparensen kell elszámolniuk.

A kampánycsend két nappal a választások előtt kezdődik, a jelöltek február 26-a éjféltől már nem kampányolhatnak. A pártok december 1-jéig adhatják le jelöltlistájukat, és december 21. után derül ki, hogy melyik párt milyen sorszámmal indul a választásokon.

Zátonyra futottak a tárgyalások a magyar pártok között

A magyar választók számára viszont még az sem derült ki, hogy az öt szlovákiai magyar politikai érdekképviselet – a Híd, az MKP, a Magyar Fórum, az Összefogás és az MKDSZ – között végül milyen egyezség születik. Az öt párt együttműködéséért folytatott tárgyalások múlt csütörtökön futottak zátonyra.

A tárgyalások megfeneklésének fő oka az volt, hogy az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum kizárta a maffiakapcsolatokkal vádolt Smerrel való kormányzati együttműködés lehetőségét.

A Híd, és az MKDSZ viszont azon a véleményen volt, hogy erről a kérdésről majd a parlamentbe bejutott képviselőknek kell döntést hozniuk konszenzusos alapon.

Menyhárt József, az MKP elnöke ezt másképp gondolja. "Nem tudtunk egy alapvető kardinális kérdésen továbblendülni, az pedig a Smerrel való együttműködés. Ezt mi nem szeretnénk. Tízpercnyi tárgyalás után is világosan látható volt, hogy a Híd ebből a kérdésből most nem tud engedni. Az a három párt, amely megtalálta ebben az egy pontban az egyezséget, tovább tudott lépni, de ez még nem a helyzet megoldása. Egy megoldási lehetőség, amiben úgy gondolom, mindenkinek meg kell találni a szerepét” – fogalmazott Menyhárt József, az MKP elnöke.

Ravasz Ábel, a Híd alelnöke így értékelt: "Nagyon komoly társadalmi elvárás volt, hogy megszülessen a megegyezés. Úgy érzem magam, mint az oltár előtt hagyott menyasszony. Ott voltunk a megegyezés küszöbén, és a másik fél nem tudott ezen a küszöbön átlépni."

Most már nem egész egy hónap van hátra, hogy végleges listát állítsanak a választáson induló pártok.

A szlovák parlament október végén megszavazta, hogy 14 napról 50 napra hosszabbodik a közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium. Ez azt jelenti, hogy a választások előtt 50 nappal tilos lesz közzétenni a pártok preferenciáival kapcsolatos felmérések eredményeit. A törvény beterjesztői szerint a közvélemény-kutatások politikailag befolyásoltak. A múlt héten elvégzett felmérés szerint a lakosság 60 százaléka ellenzi a hosszú moratóriumot, mert az korlátozza a polgárok információkhoz való szabad hozzáférésének jogát, és ilyen tekintetben az afrikai országok szintjére taszítja Szlovákiát.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×