Infostart.hu
eur:
364.07
usd:
319.78
bux:
144176.03
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga
Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke (j) és Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke sajtótájékoztatót tart az őszi megyei választásokon való együttműködés lehetőségeiről tartott megbeszélés után az MKP pozsonyi székházában 2017. április 26-án.
Nyitókép: Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke (j) és Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke (MTI/Krizsán Csaba)

Együtt indul három magyar párt a szlovákiai parlamenti választáson

Közös választási listán, egy választási párt keretében indul a jövő február végére kitűzött szlovákiai parlamenti választáson a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) - jelentették be pénteken az érintett pártok tárgyalódelegációi.

Közös nyilatkozatuk szerint közel egyhetes intenzív tárgyalássorozat eredményeképpen sikerült megállapodniuk, miután az MKP Országos Tanácsa szombaton jóváhagyta, hogy újrakezdi a tárgyalásokat a Bugár Béla vezette Most-Híddal egy egységes magyar választási lista létrehozásáról.

Az egyezséget a három párt elnökségének még jóvá kell hagynia, erre várhatóan a jövő héten kerül majd sor.

Hatékonyabb lehet, mint a választási koalíció

A megállapodás lényege, hogy az érintettek a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson egy közös választási párt listáján indulnak. Ezt a trió legkisebb pártja az MKDSZ hozza létre,

Régiók Pártja Híd MKP néven.

Ez a megoldás azért lehet hatékonyabb egy választási koalíciónál, mert míg az előbbinek a voksok 5 százalékát kell megszereznie a parlamentbe jutáshoz, addig a koalíciós lista esetében 7 százalék a bejutási küszöb.

Az elmúlt hónapokban nyilvánosságra hozott felmérések szerint mind az MKP, mind pedig a Most-Híd támogatottsága 3,5-4 százalék körül mozog. Az MKDSZ kimutatott támogatása ennél jelentősen alacsonyabb.

A hármas formáció pártelnökei abban is megegyeztek, hogy egyikük sem áll majd a választási lista élén, hanem közös megegyezés alapján választanak listavezetőt.

Emellett "a pártok közös kampánystábot és választási programot hoznak létre. A listára kerülők el kell, hogy fogadják a pártok értékrendbeli különbségeit, és egymás ellen nem kampányolhatnak. A felek kvótát biztosítanak egyéb nemzetiségű jelöltek számára is." A parlamentbe bejutó képviselőik pedig közös frakciót hoznak létre - olvasható közös sajtóközleményükben.

A tervek szerint, ha mindezt a pártok elnöksége is jóváhagyja, egyeztetéseket kezdenek majd más magyar pártokkal is az egységes lista további bővítéséről.

E tekintetben leginkább a Most-Hídból kilépett Simon Zsolt által vezetett, kevesebb mint fél százalékos támogatottságú Magyar Fórum jöhet még szóba, illetve a még bejegyzésre váró, Összefogás elnevezésű formáció, amelyet eredetileg ugyancsak a felvidéki magyar közös képviselet megteremtésének szándékával hoztak létre idén szeptemberben.

Címlapról ajánljuk
Íme, a legmagasabb ponthatárok, a legnépszerűbb intézmények és más fontos adatok

Íme, a legmagasabb ponthatárok, a legnépszerűbb intézmények és más fontos adatok

Csütörtök este kihirdették a 2026. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az idei felvételi eredmények alapján 2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis a jelentkezők közel háromnegyede felvételt nyert.

Ezermilliárd forintnyi ügyben tett feljelentést a kormány

Négy, az Eximbankhoz kötődő ügyben, összesen 1000 milliárd forintos értékű ügyekben tett feljelentést a kormány, köztük a volt Sofitel-szálló, a Duna Aszfalt és a dunakeszi járműjavító ügyében – mondta a kormányzati tájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
Óriási vámcsomagot élesít Trump, órákon belül életbe lép

Óriási vámcsomagot élesít Trump, órákon belül életbe lép

Péntektől 10-12,5 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államok több tucatnyi kereskedelmi partnerére. A Trump-adminisztráció azzal indokolja a döntést, hogy az érintett országok nem léptek fel megfelelően a kényszermunkával előállított termékek kereskedelme ellen. Az intézkedés az amerikai külkereskedelem több mint 99 százalékát lefedi, és pontosan akkor lép életbe, amikor lejár a februárban bevezetett ideiglenes globális vám hatálya.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×