Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay.com

Összeállt a felvidéki magyar választási együttműködés - egy nagy bökkenővel

Szinte biztos, hogy nem lesz teljes a szlovákiai magyar pártok választási együttműködése.

Kedden az MKP székházában folytatódott a szlovákiai magyar pártok egyeztetése a választási együttműködésről és a közös lista létrehozásáról. A találkozóra mind az öt pártot és mozgalmat meghívták, de az egyeztetésen csak három delegáció – a Magyar Közösség Pártja, az Összefogás és a Magyar Fórum – vett részt. A Híd lezártnak tekinti a tárgyalásokat.

"A pártok szeretnék mielőbb lezárni a közös jelöltlistáról szóló tárgyalásokat" – tájékoztatott Králik Róbert, az MKP sajtótitkára. "Több, a közös indulásról szóló technikai részletről is tárgyaltak a pártok, a delegációk ismertették a prioritásaikat, és minden pontban sikerült előbbre lépniük" – közölte Králik, hozzátéve, hogy folytatni fogják az egyeztetést a közös listáról.

Múlt héten csütörtökön az ötpárti egyeztetésen még részt vett a Bugár Béla vezette Híd és az egy százalékos támogatottságot alulról megközelítő Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is. A tárgyalás megszakadt, mert

nem tudtak megegyezni abban, hogy kizárják a választás utáni együttműködést a jelenleg legnagyobb kormánypárttal, a Smerrel.

Ezt a Híd és az MKDSZ nem utasította el egyértelműen.

"Mindenki számára világosnak kell lennie, hogy a megegyezésre való törekvés nem volt őszinte a három másik párt részéről. Színházat játszottak előttünk és a választóink előtt, ezért a Híd nem látja értelmét a tárgyalás folytatásának" – közölte a párt. Magdeme Klára, a Híd szóvivője kedden megerősítette, kitartanak álláspontjuk mellett, ezért nem mentek el az MKP-székházba.

A további közös lépésekben így csak az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás egyezett meg. A mozgalom kialakítja a jogi feltételeket és felveszi a Magyar Közösségi Összefogás nevet. Ezen a néven indulnak a pártok a választáson – magyarázta Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke.

A legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy

a Hídnak a parlamenti bejutáshoz nincs meg a kellő támogatottsága.

Most már stabilan öt százalék alatt mérik Bugár Béláékat, sőt, az egyik ügynökség négy százalék alá lőtte be a pártot. Ezért – mivel a szintén a bejutásért küzdő magyar hármassal nem tudtak megegyezni – nem marad más választásuk, mint hogy a szlovákok között keressenek szövetségeseket a jövő évi parlamenti választások előtt.

Az egyik kereskedelmi televízió vitaműsorában Ravasz Ábel, a Híd alelnöke elárulta, hogy a mindössze pár hete formálódó Dobrá voľba, azaz Jó Választás nevű politikai erővel elképzelhetőnek tartják a szövetséget. A Jó Választás azonban első körben kosarat adott a Hídnak.

A parlamenti választásokat 2020. február 29-én tartják Szlovákiában. A pártok december 1-jéig adhatják le jelöltlistájukat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×