Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Újabb lépés a közös magyar választási lista felé Szlovákiában

Ötpárti egyeztetetést kezdeményez a Magyar Közösség Pártja (MKP) annak érdekében, hogy a szlovákiai magyarságot képviselő szervezetek közös választási listán induljanak a jövő februári parlamenti választáson - derült ki abból a sajtónyilatkozatból, amelyet a felvidéki magyar párt elnökségének éjszakába nyúló ülése után adtak ki.

Az ötpárti egyeztetés vendéglátója az MKP lesz, arra a Most-Híd szlovák-magyar párton kívül további három, jelentősen alacsonyabb támogatottságú pártot is meghívnak. E három szervezet a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ), a korábban a Most-Híd listáján parlamentbe jutó, majd a pártból kilépő Simon Zsolt által vezetett Magyar Fórum, illetve az ezen a héten bejegyzett Összefogás nevű formáció. A találkozó várhatóan a hétvégén lesz - tudta meg az MTI.

Az ötpárti egyeztetést azután tartják, hogy az MKP elnöksége kedden nem fogadta el azokat az irányelveket, amelyekre az MKP, a Most-Híd és az MKDSZ tárgyalódelegációja a múlt pénteken javaslatot tett.

Az előterjesztésben az szerepelt, hogy a három párt közös választási listán, egy választási párt keretében indul a szlovákiai parlamenti választáson.

A választási pártot a trió legkisebb szervezete, az MKDSZ hozta volna létre saját átnevezésével. A szervezetnek a Régiók Pártja Híd MKP nevet szánták. A javaslatban az is szerepelt, hogy az érintettek további egyeztetést folytatnak majd más magyar pártokkal választási listájuk bővítéséről.

A hosszú tárgyalások után elkészített javaslatot több kritika érte. A választási listákat november végéig kell leadni

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×