Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke beszél a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepségen a budapesti Magyarság Házában 2017. június 2-án. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Kevés idejük maradt a szlovákiai magyar pártoknak az összefogásra

Nem jutottak dűlőre egymással a választási együttműködésről az MKP székházában tartott újabb ötpárti egyeztetésén a szlovákiai magyar politikai képviseletek. Az MKP, a Híd, a Magyar Fórum, az MKDSZ és az Összefogás küldöttsége szerint az egyik fő buktatót a Smerrel való esetleges kormányra lépés kérdése jelentette.

Ismét megegyezés nélkül zárult az öt magyar érdekeltségű párt hétfő esti találkozója. A Híd, az MKP, a Magyar Fórum, az MKDSZ, valamint az Összefogás a 2020-as parlamenti választást megelőző időszakra választási pártot hozna létre, de annak feltételeiről még mindig nem jutottak közös nevezőre.

A megegyezés egyik kritikus pontja a Smerrel való lehetséges együttműködés, illetve kormányalakítás.

A Híd szerint erről a választási eredmények tükrében, a választási párt résztvevőinek konszenzussal kellene határoznia, az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás viszont a Smertől való világos elhatárolódást már a választási párt létrehozása szempontjából is elengedhetetlennek tartja. A Smerrel való kormányra lépést az MKDSZ sem zárta ki, a párt szerint a magyar kisebbségnek az a legjobb, ha a parlament mellett a kormányban is helyet kap.

A felek között a személyi kérdéseket illetően sincs konszenzus.

Magdeme Klára, a Híd szóvivője elmondta: a párt a vitás kérdésekben hajlik a kompromisszumra, és a választások előtti együttműködés érdekében ugyanilyen hozzáállást vár el a többi szereplőtől is. "Amennyiben nem sikerül megegyezni, az a választókat elbizonytalaníthatja és eltántoríthatja attól, hogy részt vegyenek a választásokon” – tette hozzá a szóvivő.

A Híd meggyőződése, hogy a széles együttműködés csak a két legjelentősebb párt, a Híd és az MKP megegyezésére épülhet, ha pedig nem sikerül megegyezni, komoly veszély fenyegeti a nemzeti kisebbségek és a régiók parlamenti képviseletét a 2020-as választások után.

Az MKP korábbi közleménye szerint az együttműködés nem lehetséges bizonyos engedmények nélkül. Menyhárt József pártelnök úgy véli, az Összefogás lehetne az a választási párt, amelynek listáján a többi párt tömörülhetne.

Andrej Danko szlovák házelnök jövő hétfőn tűzi ki hivatalosan a 2020-as parlamenti választás időpontját.

Az öt szlovákiai magyar pártra a kompromisszum kialakítása mellett az esetleges választási párt működését szabályozó alapszabály megalkotása is vár, az erre fennmaradt időt pedig már csak napokban számolják. A felek ismét tárgyalóasztalhoz ülnének, de a találkozó időpontjáról még nem nyilatkoztak.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×