Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Boris Johnson brit miniszterelnök (k) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Brexit: történelmi szombat vár Nagy-Britanniára

A brit sajtó „Szuperszombatnak” nevezi a parlament szombati ülését, amikor a törvényhozás eldönti, elfogadja-e Boris Johnson miniszterelnök és Brüsszel alkuját Nagy-Britannia EU-kilépéséről. A szavazás nem lefutott sokan mutatnak az alku gazdasági káraira.

A brit futballnyelvben használatos Szuperszombat kifejezéssel írja le sok brit lap, hogy mivel szembesül majd Boris Johnson a parlamentben. Bár a brit kormányfő és Brüsszel is örül, hogy végre megállapodtak a módosított szabályrendszerről, melynek nyomán kisebb sokkal távozhatnak a britek az Európai Unióból,

történelmet író csata várható a parlamenttel, amely 1982 óta nem ült össze szombati napon.

Johnson azt mondta, „önbizalommal telve” érkezik haza Brüsszelből. A képviselőknek nagyon jó oka van megszavazni a megállapodást – tette hozzá.

Péntek reggel azonban már azzal volt tele a brit sajtó, hogy mekkora gazdasági károkat okoz a Johnson-féle alku – például a gazdasági növekedés jelentős visszaesésével.

Ellenzők

A kormányfőt több oldalról is szorongatják: egyrészt a brexitpárti és koronahű északír protestáns párt utasítja el a megállapodást. Az ő véleményük azért számít, mert idáig hozzájuk igazodtak a parlamenti konzervatív frakció keménybrexit-párt képviselői.

A másik oldalon a Munkáspárt mond nemet - azért is, mert alternatívaként akarja mutatni magát a lehetséges előre hozott választásokon.

Az önálló Skóciát akaró Skót Nemzeti Párt is kizárta az alku támogatását, mert szerinte „királyi módon átvágják Skóciát és egyedül ők veszítenek”. Az SNP javaslatot nyújtott be az alku elvetéséről és az október végi kilépési határidő kitolásáról. Emellett előre hozott választásokat követel.

Az északír pártról a brit parlamentben korábban ITT írtunk.

Amiben bízni lehet

Johnson viszont azért bízik, mert úgy tűnik, mellé állt a konzervatív keménymag. Jacob Rees-Mogg alsóházi elnök, a csoport volt vezetője a görög mitológiát idézve azt írta egy újságcikkben, hogy „a kormányfő Iaszónhoz hasonlóan, az Aranygyapjút keresve, a leghatalmasabb akadályokon áthágva egy olyan alkuval tért vissza, amely eleget tesz a brexitnépszavazáson kapott mandátumnak (...) Ne stagnáljunk, ugorjunk előre, ragadjuk meg ezt a győzelmet, amire a brit nép szavazott” – lelkesítette társait.

Johnson önbizalmát az is növeli, hogy már pár hete tudja: munkáspárti képviselők egy csoportja is átáll hozzá, mert olyan választókörzetekből jönnek, ahol a választók nagy arányban a brexitre szavaztak.

A miniszterelnök közben megpróbált egyszerre üzenni a különböző parlamenti erőknek:

„Fogjunk össze, csináljuk meg

ezt a dolgot! Bízom benne, hogy amikor parlamenti kollégáim megismerik a megállapodást, szombaton és a következő napokban rá szavaznak majd. Ezzel az alkuval egységes Egyesült Királyságként léphetünk ki és együtt dönthetünk a jövőnkről” – mondta.

Johnsonnak segítő kezett nyújtott Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök, amikor közölte: az EU nem tolja többé ki a brit kilépési dátumot. Ezzel értelmét veszti a „no-deal” brexitet tiltó brit törvény, azaz, ha a westminsteri parlament nem szavazza meg a rendezett kilépést, akkor még mindig jöhet a szabályozatlan és kaotikus hatásokkal fenyegető keménybrexit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×