Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A kormányfői és pártelnöki tisztségért induló Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere londoni kampányrendezvényén 2019. június 12-én, öt nappal az után, hogy Theresa May távozott a kormány és a Konzervatív Párt éléről. May azért mondott le, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Rettentő közel a brexitalku, de az északírek még mindig betartanak

Bezavarhat a brexitalkuba a brit parlamentben jelenlévő északír párt. A protestáns többséget képviselő Demokratikus Unionisták az egyezményről döntő uniós csúcs napján azt mondták, hogy "jelenlegi formájában" nem tudják elfogadni az egyezményt.

Bár sűrű a program, úgy tűnik, mégis a britek évek óta húzódó kilépési drámája lesz a most indult EU-csúcs fő témája.

A kedd éjféli határidő ellenére szerdán is folytatódtak London és az EU tárgyalásai a kilépési megállapodást fékező ír határ és vámolási kérdésekről.

A tét, hogy a mostani csúcson megkössék az alkut, aminek nyomán Nagy-Britannia a hónap végén rendezett módon, esetleges gazdasági sokk nélkül távozhat az unióból.

Ahogy azt már sokan jósolták az elmúlt években, a brexit-saga egészen az utolsó pillanatig tart majd – azaz az EU-csúcs utolsó pillanatáig, amely akár egy "elkent" megoldással is végződhet.

A csütörtöki nagy nap előtt a felek azt hangoztatták, hogy lehetséges a megállapodás.

"Az alku alapjai megvannak és elméletben el tudjuk fogadni" – mondta Donald Tusk, az állam- és kormányfőket egyesítő Európai Tanács elnöke. Illetékesek azt mondták, hogy szinte az összes vitás kérdést rendezték, a világ ötödik legnagyobb gazdaságaként számontartott Nagy-Britannia, az EU egyik legnagyobb nettó költségvetési befizetője és Brüsszel között.

Azaz szentesíthető az alku, melynek nyomán megindulhat az átmeneti időszak, amely a kilépés sokkját enyhítve elvezethet egy lazább, de kiszámítható viszonyhoz Európa és a peremén meghúzódó szigetország között. Míg Brüsszel jobbára készen áll, London nem tudta jóváhagyni a tervezetet. Miért? Mert

az optimizmust megzavarta a brit parlamentben csak néhány, de Johnson brit kormányfő számára fontos mandátummal bíró északír protestáns párt, a DUP reggeli nyilatkozata.

Mivel az alkut a brit parlamentnek is el kell fogadnia, a párt kihasználta méretéhez képest aránytalanul nagy befolyását és közölte: "jelenlegi formájában" nem tudja elfogadni az Európai Unió és London kilépési egyezményét. Hírek szerint a vámok, a szabályozásnak a helyi parlament által történő időszakos jóváhagyásáról szóló kérdések és az áfa körüli bizonytalanság miatt nem támogatják az alkut.

Johnson és az EU alkuja magában foglalná, hogy a brit fennhatóság alatt lévő Észak-Írországra – a földrajz miatt – részben uniós szabályozás vonatkozna és hogy erről időről-időre dönthetne az észak-ír regionális parlament. Az Arlene Forster vezette DUP-nek azonban nem tetszik a jelenlegi ötlet, hogy legközelebb 2024-ben szavazhatnának a brit-EU-a vámszabályozásnak a tartományra vonatkozó kitételeiről.

Egy brit kormányforrás azt mondta a BBC vezető hírműsorának, hogy

"a DUP sohasem akar magára vállalni egy megoldást. Egy idő után szembesíteni kell őket a blöffjükkel és remélni, hogy sértetten, de igent mondanak".

A héten Johnson miniszterelnök már masszív anyagi támogatást ígért be Észak-Írországnak a párt támogatásáért cserébe és úgy tűnik, most ennek a részleteit kell még kimunkálni, hogy semmi sem akadályozza a brit-uniós kilépési paktum elfogadását.

Még mindig nem bizonyos tehát, hogy sikerül-e a csúcson szentesíteni az egyezményt és hogy elkerülhető-e, hogy Nagy-Britannia hosszabbítást kérjen a belpolitikai kérdések rendezésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×