Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.56
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
A kormányfői és pártelnöki tisztségért induló Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere londoni kampányrendezvényén 2019. június 12-én, öt nappal az után, hogy Theresa May távozott a kormány és a Konzervatív Párt éléről. May azért mondott le, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Rettentő közel a brexitalku, de az északírek még mindig betartanak

Bezavarhat a brexitalkuba a brit parlamentben jelenlévő északír párt. A protestáns többséget képviselő Demokratikus Unionisták az egyezményről döntő uniós csúcs napján azt mondták, hogy "jelenlegi formájában" nem tudják elfogadni az egyezményt.

Bár sűrű a program, úgy tűnik, mégis a britek évek óta húzódó kilépési drámája lesz a most indult EU-csúcs fő témája.

A kedd éjféli határidő ellenére szerdán is folytatódtak London és az EU tárgyalásai a kilépési megállapodást fékező ír határ és vámolási kérdésekről.

A tét, hogy a mostani csúcson megkössék az alkut, aminek nyomán Nagy-Britannia a hónap végén rendezett módon, esetleges gazdasági sokk nélkül távozhat az unióból.

Ahogy azt már sokan jósolták az elmúlt években, a brexit-saga egészen az utolsó pillanatig tart majd – azaz az EU-csúcs utolsó pillanatáig, amely akár egy "elkent" megoldással is végződhet.

A csütörtöki nagy nap előtt a felek azt hangoztatták, hogy lehetséges a megállapodás.

"Az alku alapjai megvannak és elméletben el tudjuk fogadni" – mondta Donald Tusk, az állam- és kormányfőket egyesítő Európai Tanács elnöke. Illetékesek azt mondták, hogy szinte az összes vitás kérdést rendezték, a világ ötödik legnagyobb gazdaságaként számontartott Nagy-Britannia, az EU egyik legnagyobb nettó költségvetési befizetője és Brüsszel között.

Azaz szentesíthető az alku, melynek nyomán megindulhat az átmeneti időszak, amely a kilépés sokkját enyhítve elvezethet egy lazább, de kiszámítható viszonyhoz Európa és a peremén meghúzódó szigetország között. Míg Brüsszel jobbára készen áll, London nem tudta jóváhagyni a tervezetet. Miért? Mert

az optimizmust megzavarta a brit parlamentben csak néhány, de Johnson brit kormányfő számára fontos mandátummal bíró északír protestáns párt, a DUP reggeli nyilatkozata.

Mivel az alkut a brit parlamentnek is el kell fogadnia, a párt kihasználta méretéhez képest aránytalanul nagy befolyását és közölte: "jelenlegi formájában" nem tudja elfogadni az Európai Unió és London kilépési egyezményét. Hírek szerint a vámok, a szabályozásnak a helyi parlament által történő időszakos jóváhagyásáról szóló kérdések és az áfa körüli bizonytalanság miatt nem támogatják az alkut.

Johnson és az EU alkuja magában foglalná, hogy a brit fennhatóság alatt lévő Észak-Írországra – a földrajz miatt – részben uniós szabályozás vonatkozna és hogy erről időről-időre dönthetne az észak-ír regionális parlament. Az Arlene Forster vezette DUP-nek azonban nem tetszik a jelenlegi ötlet, hogy legközelebb 2024-ben szavazhatnának a brit-EU-a vámszabályozásnak a tartományra vonatkozó kitételeiről.

Egy brit kormányforrás azt mondta a BBC vezető hírműsorának, hogy

"a DUP sohasem akar magára vállalni egy megoldást. Egy idő után szembesíteni kell őket a blöffjükkel és remélni, hogy sértetten, de igent mondanak".

A héten Johnson miniszterelnök már masszív anyagi támogatást ígért be Észak-Írországnak a párt támogatásáért cserébe és úgy tűnik, most ennek a részleteit kell még kimunkálni, hogy semmi sem akadályozza a brit-uniós kilépési paktum elfogadását.

Még mindig nem bizonyos tehát, hogy sikerül-e a csúcson szentesíteni az egyezményt és hogy elkerülhető-e, hogy Nagy-Britannia hosszabbítást kérjen a belpolitikai kérdések rendezésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Jelentősen lelassult a magyarországi üzlethálózat évtizedek óta tartó zsugorodása, 2026 első félévében ugyanis 862 bolttal lett kevesebb, ami napi átlagban 4,7 üzletet jelent. Ez töredéke a 2023-as ütemnek, amikor naponta átlagosan több mint 25 bolt tűnt el. Június végén összesen 97 364 üzlet működött az országban, a fogyás az élelmiszerboltoknál és a nem élelmiszer jellegű kereskedelemben is mérséklődött. A legnagyobb vesztesek a zene- és videofelvételeket, a könyveket és a ruházati termékeket árusító szaküzletek, amelyeket az online kereskedelem és a digitális szolgáltatások szorítanak vissza. Miközben a boltok száma drasztikusan csökkent, az átlagos üzletméret két évtized alatt 70 százalékkal nőtt, így a teljes kereskedelmi alapterület alig változott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×