Infostart.hu
eur:
386.04
usd:
330.71
bux:
0
2026. január 12. hétfő Ernő
A kormányfői és pártelnöki tisztségért induló Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere londoni kampányrendezvényén 2019. június 12-én, öt nappal az után, hogy Theresa May távozott a kormány és a Konzervatív Párt éléről. May azért mondott le, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Rettentő közel a brexitalku, de az északírek még mindig betartanak

Bezavarhat a brexitalkuba a brit parlamentben jelenlévő északír párt. A protestáns többséget képviselő Demokratikus Unionisták az egyezményről döntő uniós csúcs napján azt mondták, hogy "jelenlegi formájában" nem tudják elfogadni az egyezményt.

Bár sűrű a program, úgy tűnik, mégis a britek évek óta húzódó kilépési drámája lesz a most indult EU-csúcs fő témája.

A kedd éjféli határidő ellenére szerdán is folytatódtak London és az EU tárgyalásai a kilépési megállapodást fékező ír határ és vámolási kérdésekről.

A tét, hogy a mostani csúcson megkössék az alkut, aminek nyomán Nagy-Britannia a hónap végén rendezett módon, esetleges gazdasági sokk nélkül távozhat az unióból.

Ahogy azt már sokan jósolták az elmúlt években, a brexit-saga egészen az utolsó pillanatig tart majd – azaz az EU-csúcs utolsó pillanatáig, amely akár egy "elkent" megoldással is végződhet.

A csütörtöki nagy nap előtt a felek azt hangoztatták, hogy lehetséges a megállapodás.

"Az alku alapjai megvannak és elméletben el tudjuk fogadni" – mondta Donald Tusk, az állam- és kormányfőket egyesítő Európai Tanács elnöke. Illetékesek azt mondták, hogy szinte az összes vitás kérdést rendezték, a világ ötödik legnagyobb gazdaságaként számontartott Nagy-Britannia, az EU egyik legnagyobb nettó költségvetési befizetője és Brüsszel között.

Azaz szentesíthető az alku, melynek nyomán megindulhat az átmeneti időszak, amely a kilépés sokkját enyhítve elvezethet egy lazább, de kiszámítható viszonyhoz Európa és a peremén meghúzódó szigetország között. Míg Brüsszel jobbára készen áll, London nem tudta jóváhagyni a tervezetet. Miért? Mert

az optimizmust megzavarta a brit parlamentben csak néhány, de Johnson brit kormányfő számára fontos mandátummal bíró északír protestáns párt, a DUP reggeli nyilatkozata.

Mivel az alkut a brit parlamentnek is el kell fogadnia, a párt kihasználta méretéhez képest aránytalanul nagy befolyását és közölte: "jelenlegi formájában" nem tudja elfogadni az Európai Unió és London kilépési egyezményét. Hírek szerint a vámok, a szabályozásnak a helyi parlament által történő időszakos jóváhagyásáról szóló kérdések és az áfa körüli bizonytalanság miatt nem támogatják az alkut.

Johnson és az EU alkuja magában foglalná, hogy a brit fennhatóság alatt lévő Észak-Írországra – a földrajz miatt – részben uniós szabályozás vonatkozna és hogy erről időről-időre dönthetne az észak-ír regionális parlament. Az Arlene Forster vezette DUP-nek azonban nem tetszik a jelenlegi ötlet, hogy legközelebb 2024-ben szavazhatnának a brit-EU-a vámszabályozásnak a tartományra vonatkozó kitételeiről.

Egy brit kormányforrás azt mondta a BBC vezető hírműsorának, hogy

"a DUP sohasem akar magára vállalni egy megoldást. Egy idő után szembesíteni kell őket a blöffjükkel és remélni, hogy sértetten, de igent mondanak".

A héten Johnson miniszterelnök már masszív anyagi támogatást ígért be Észak-Írországnak a párt támogatásáért cserébe és úgy tűnik, most ennek a részleteit kell még kimunkálni, hogy semmi sem akadályozza a brit-uniós kilépési paktum elfogadását.

Még mindig nem bizonyos tehát, hogy sikerül-e a csúcson szentesíteni az egyezményt és hogy elkerülhető-e, hogy Nagy-Britannia hosszabbítást kérjen a belpolitikai kérdések rendezésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×