eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Uniópárti tiltakozó a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetésen London belvárosában 2018. december 11-én. Theresa May brit miniszterelnök az előző napon bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Angol jegybanki fordulat a brexit ügyében

Hirtelen a brexit lehetőségeit kezdte dicsérni az Angol Központi Bank elnöke. Mark Carney-t korábban hevesen bírálták a brit EU-kilépésért kampányolók, amiért a távozás támasztotta gazdasági nehézségekre hívta fel a figyelmet.

Nagy-Britannia a demokrácia és a szabadkereskedelem új korába vezetheti a világot, arra használva "az elitellenes brexitlázadást", hogy együttműködőbbé, elszámoltathatóbbá és gazdagabbá formálja a globális világrendet - legalábbis ez a véleménye a kilépéspárti Telegraph című brit lap szerint az Angol Központi Bank elnökének.

A szakember szavait azonban a politikai megosztottság alapján másképp közelítik meg a kommentátorok. Az ITV csatorna elismert gazdasági újságírója, Robert Peston például "őrületnek" nevezte, hogy a The Telegraph pálfordulásként állítja be Mark Carney szavait, miközben a Financial Times gazdasági lap szerint "soha nem látott kemény módon figyelmeztetett az alku nélküli távozás veszélyeire".

A szintén Európa-párti The Guardian lap szerint Carney arról beszélt, hogy a brexit lesz a próbája annak, hogy át lehet-e úgy formálni a globalizációt, hogy egyszerre kínál kereskedelmi előnyöket, de meg is nyugtatja a demokrácia eróziója miatt aggódó tömegeket.

Carney, aki kanadai létére vezeti az angol jegybankot, korábban hangsúlyozta, hogy milyen pénzügyi és gazdasági nehézségeket okozhat, ha London kilép az európai klubból és a masszív közös piacból.

Véleményét a kilépéspárti oldal a maradni vágyók "hisztériájaként" könyvelte el.

Figyelmeztetett például a várható recesszióra, az ingatlanárak akár 30 százalékos esésére, a font árfolyamvesztésére és a megugró inflációra. Miközben a világ egyik legerősebb gazdasága, Nagy-Britannia történelme egyik olyan időszakát éli meg, amikor a legalacsonyabb a munkanélküliség, az Angol Központi Bank azt is megjegyezte, hogy a legrosszabb brexitforgatókönyv esetén 1 millióval ugorhat meg az állásukat elvesztők száma.

A pénzügyi vezető most úgy fogalmaz, hogy

a rendezetlen, alku nélküli brit kilépés rövidtávú gazdasági veszélyeket hordoz magában, és az aggodalmak fogják vissza a befektetéseket,

a munkahelyteremtést és a növekedést és egyfajta önmegvalósító profécia fenyeget. Viszont most úgy látja, hozhat jót is a szigetországnak és általában a világnak a britek távozása az EU-ból:

"A brexit új nemzetközi együttműködéshez és határokon átnyúló kereskedelemhez vezethet. Ennek az alapját a helyi és a nemzetek feletti intézmények közötti jobb egyensúly adhatja. Ebből a szempontból a brit kilépés kihathat a rövidtávú és a hosszabb távú globális növekedésre" - fogalmazott korábbi álláspontjához képest jóval bizakodóbban a brexit utáni gazdasági kilátásokról.

A The Telegraph ezt úgy kommentálta, hogy

a bankelnök radikálisan szembefordult az elmúlt három évben hangoztatott aggódó és kritikus nézeteivel,

amelyeket a brexitpártiak előszeretettel hívnak "Félelem Projektnek".

Szavait örömmel vette a befolyásos brexitpárti bulvárlap, a The Sun, amely szerint

a korábban "tipegő-topogó bankvezér elismerte, hogy a szabadkereskedelem aranykora jöhet el".

Mindeközben a brit kormánynak már csak egy hónapja maradt, hogy elérje: a Brüsszellel kötött - esetleg kis mértékben módosított - alku alapján távozzon az ország az unióból. Szerdán bejárta a médiát, hogy egy brüsszeli bárban azt hallották a brit főtárgyalótól, hogy két alternatívát tárnak a parlament elé:

vagy elfogadják a módosított alkut, vagy jelentősen kitolják a brexit időpontját.

A bankvezérre utalva viszont a pénzügyi elemző Peston megjegyezte: "Carney a legjobb esetben is ködösítő kormányzó".

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×