Infostart.hu
eur:
359
usd:
309
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Uniópárti tiltakozó a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetésen London belvárosában 2018. december 11-én. Theresa May brit miniszterelnök az előző napon bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Angol jegybanki fordulat a brexit ügyében

Hirtelen a brexit lehetőségeit kezdte dicsérni az Angol Központi Bank elnöke. Mark Carney-t korábban hevesen bírálták a brit EU-kilépésért kampányolók, amiért a távozás támasztotta gazdasági nehézségekre hívta fel a figyelmet.

Nagy-Britannia a demokrácia és a szabadkereskedelem új korába vezetheti a világot, arra használva "az elitellenes brexitlázadást", hogy együttműködőbbé, elszámoltathatóbbá és gazdagabbá formálja a globális világrendet - legalábbis ez a véleménye a kilépéspárti Telegraph című brit lap szerint az Angol Központi Bank elnökének.

A szakember szavait azonban a politikai megosztottság alapján másképp közelítik meg a kommentátorok. Az ITV csatorna elismert gazdasági újságírója, Robert Peston például "őrületnek" nevezte, hogy a The Telegraph pálfordulásként állítja be Mark Carney szavait, miközben a Financial Times gazdasági lap szerint "soha nem látott kemény módon figyelmeztetett az alku nélküli távozás veszélyeire".

A szintén Európa-párti The Guardian lap szerint Carney arról beszélt, hogy a brexit lesz a próbája annak, hogy át lehet-e úgy formálni a globalizációt, hogy egyszerre kínál kereskedelmi előnyöket, de meg is nyugtatja a demokrácia eróziója miatt aggódó tömegeket.

Carney, aki kanadai létére vezeti az angol jegybankot, korábban hangsúlyozta, hogy milyen pénzügyi és gazdasági nehézségeket okozhat, ha London kilép az európai klubból és a masszív közös piacból.

Véleményét a kilépéspárti oldal a maradni vágyók "hisztériájaként" könyvelte el.

Figyelmeztetett például a várható recesszióra, az ingatlanárak akár 30 százalékos esésére, a font árfolyamvesztésére és a megugró inflációra. Miközben a világ egyik legerősebb gazdasága, Nagy-Britannia történelme egyik olyan időszakát éli meg, amikor a legalacsonyabb a munkanélküliség, az Angol Központi Bank azt is megjegyezte, hogy a legrosszabb brexitforgatókönyv esetén 1 millióval ugorhat meg az állásukat elvesztők száma.

A pénzügyi vezető most úgy fogalmaz, hogy

a rendezetlen, alku nélküli brit kilépés rövidtávú gazdasági veszélyeket hordoz magában, és az aggodalmak fogják vissza a befektetéseket,

a munkahelyteremtést és a növekedést és egyfajta önmegvalósító profécia fenyeget. Viszont most úgy látja, hozhat jót is a szigetországnak és általában a világnak a britek távozása az EU-ból:

"A brexit új nemzetközi együttműködéshez és határokon átnyúló kereskedelemhez vezethet. Ennek az alapját a helyi és a nemzetek feletti intézmények közötti jobb egyensúly adhatja. Ebből a szempontból a brit kilépés kihathat a rövidtávú és a hosszabb távú globális növekedésre" - fogalmazott korábbi álláspontjához képest jóval bizakodóbban a brexit utáni gazdasági kilátásokról.

A The Telegraph ezt úgy kommentálta, hogy

a bankelnök radikálisan szembefordult az elmúlt három évben hangoztatott aggódó és kritikus nézeteivel,

amelyeket a brexitpártiak előszeretettel hívnak "Félelem Projektnek".

Szavait örömmel vette a befolyásos brexitpárti bulvárlap, a The Sun, amely szerint

a korábban "tipegő-topogó bankvezér elismerte, hogy a szabadkereskedelem aranykora jöhet el".

Mindeközben a brit kormánynak már csak egy hónapja maradt, hogy elérje: a Brüsszellel kötött - esetleg kis mértékben módosított - alku alapján távozzon az ország az unióból. Szerdán bejárta a médiát, hogy egy brüsszeli bárban azt hallották a brit főtárgyalótól, hogy két alternatívát tárnak a parlament elé:

vagy elfogadják a módosított alkut, vagy jelentősen kitolják a brexit időpontját.

A bankvezérre utalva viszont a pénzügyi elemző Peston megjegyezte: "Carney a legjobb esetben is ködösítő kormányzó".

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×