Az Irán elleni izraeli támadásoknak erőteljes, közvetett hatásai lehetnek az orosz–ukrán háborúra, már csak azért is, mert Irán fontos stratégiai partnere Oroszországnak, egyebek mellett a fegyverszállítás terén is. Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban elmondta: nagy dilemma lehet most az orosz vezetés számára, hogy miként viszonyuljon ebben a helyzetben Iránhoz. Emlékeztetett, hogy az év elején Moszkva és Teherán újabb stratégiai megállapodást kötött, illetve Irán 2024 januárjában belépett az oroszok számára rendkívül fontos szövetségi formációba, a BRICS-be is.

Az orosz–ukrán háborúban a kezdetekben Irán kisebb mennyiségben ballisztikus rakétákkal segítette az orosz hadsereget, majd Sahed drónokat is küldött az ukrajnai frontra. Most már iráni licenc alapján gyártanak is ilyen típusú drónokat Oroszországban. Ezen példák jól mutatják, mennyire szorosra fonódott a kapcsolat az orosz és az iráni fél között az elmúlt években, és a szakértő szerint ennek fényében ha most az izraeli–iráni konfliktusban Moszkva nem áll ki egyik legfontosabb szövetségese mellett, akkor azzal azt jelezné, hogy magára hagyja partnereit, ahogy ez korábban Szíriában és Örményországban történt.

Ez már szinte tendenciának tűnhetne, ami nem vetne jó fényt az orosz vezetésre a szövetségesek körében.

Orosz szempontból azért nehéz ez a szituáció, mert a haderő az ukrajnai harcokra koncentrál, közben azonban a partnerség megkövetelné a nyílt kiállást Irán mellett az Izrael elleni konfliktusban. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója hozzátette: az sem mindegy, hogy a támogatást csak kommunikációs panelek vagy konkrét cselekedetek formájában fejezik ki. Az orosz kormány az elmúlt napokban nyilatkozatok, közlemények formájában többé-kevésbé jelezte, hogy Irán mellett van, azt viszont Bendarzsevszkij Anton nehezen tudja elképzelni, hogy tényleges katonai kiállás is lenne majd az orosz fél részéről.

Az utóbbi hónapokban Irán folyamatosan nyomást helyezett az oroszokra, egyebek mellett légvédelmi eszközöket kért Moszkvától, mert „benne volt a levegőben” az Izrael elleni konfliktus kiéleződése. Teheránnak főleg az SZ–400-as légvédelmi rakétarendszerre lett volna szüksége. A szakértő megjegyezte: az oroszok csak ígérgettek ilyen eszközöket, szállítás nem történt. Úgy véli, ha még ilyen támogatást sem adtak Iránnak, akkor nem reális azt várni, hogy komolyabb segítséget nyújtanának nekik.

Nem feltétlenül azért, mert teljesen elzárkózna ettől Oroszország, egyszerűen szükségük van a légvédelmi eszközökre az Ukrajna elleni háborúban.

A szakértő úgy fogalmazott, az oroszoknak „fel kellene valamit mutatniuk” a kialakult helyzetben Iránt támogatva, de az Ukrajnában lekötött kapacitások miatt „erősen meg van kötve a kezük”. Ezzel viszont elbizonytalaníthatják a fontos stratégiai partnereiket abban, hogy képes-e őket megvédeni Oroszország.

Irán a világ kilencedik legfontosabb olajkitermelője, így ha elhúzódóik a közel-keleti háborús helyzet, annak komoly közvetett hatása lenne az olaj világpiaci árára. Ez az egyik legnagyobb veszély a világkereskedelem szempontjából. A szakértő kiemelte: Iránnak jelentős stratégiai pozíciója van a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel összekötő Hormuzi-szorosnál, melyen keresztül bonyolódik le a világ tengeri olajkereskedelmének egyharmada, Teherán pedig az elmúlt időszakban többször kilátásba helyezte a geopolitikai helyzet változásaira reagálva, hogy elzárja ezt a stratégiai szempontból nagyon fontos szorost.

Ezzel a húzással gyakorlatilag megbénulna a globális olajkereskedelem, hiszen Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emírségek sem tudna exportálni.

A Hormuzi-szoros esetleges blokádja ugyanis azt jelentené, hogy a hajók a térségben ragadnának. Ez a helyzet értelemszerűen az egekbe emelné az olajárakat. „Az Irán elleni izraeli csapásoknak hosszú távon árfelhajtó hatásuk lehet, mint ahogy Irán fenyegetésének is a Hormuzi-szoros lehetséges elzárásával” – jegyezte meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Bendarzsevszkij Anton tájékoztatása szerint a közel-keleti konfliktus egyik közvetlen hatása volt az elmúlt hetekben, hogy az Egyesült Államok bizonyos eszközeit, fegyvereit elkezdte átirányítani az ukrán frontról Izraelbe. Például a drónok elfogására szakosodott rakétákat is a Közel-Keletre vitette át Donald Trump, és ez az intézkedés nagy port kavart a sajtóban. Az elmúlt napok fejleményei Izraelben és Iránban világossá tették, miért volt szükség erre a lépésre.