Az űrtechnológia alkalmazása részévé vált jó néhány globális szolgáltatásnak - hangsúlyozta Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa hétfőn a HUNOR-program: A hazai űrszektor "Booster-e"? - A Magyar Űrhajós Program pozitív hatásai az üzleti szektor fejlődésére című szakmai rendezvényen, Budapesten.

Hozzátette, ezen túlmenően az űrtechnológiának tudományos, biztonságpolitikai jelentősége is van. Kiemelte, az űrtechnológia, az űripar a versenyképesség egyik sarokpontja, a tudásalapú társadalomban nem lehet high-tech technológia nélkül létezni. A terület jelentőségét mutatja, hogy a kormány önálló stratégiát fogadott el róla, amelynek a gazdasági fókusz kiemelt területe.

Ferencz Orsolya elmondta, az űrstratégiában azokat a kitörési pontokat határozták meg, ahol van értelme magyar kapacitásokat kiépíteni, növelni. Egyik ilyen a nemzeti űrhajós program, amelynek fontos eleme, hogy vissza kell térni az "emberes űrrepülésben" azok közzé az országok közé, amelyek képesek erre.

Nemzetközi együttműködésben, de nemzeti kompetenciát épít ki Magyarország a HUNOR Magyar Űrhajós Programmal

- hangsúlyozta. A miniszteri biztos szólt arról, hogy Magyarország teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek, a magyar szereplők - köztük egyetemek, cégek, kutatóhelyek - nagy sikerrel pályáznak az ügynökség projektreire, így lehetőségük van az szervezet programjaiban való részvételre. Az ügynökségi regiszterben lévő magyar partnerek száma a 2019-es 23-ről 2024 végéig 256-ra nőtt.

Előadásában a miniszteri biztos kitért arra, hogy Magyarországon létrejött az űrtémában egy innovatív felsőoktatási modell, a Nemzetköz Közszolgálati Egyetem (NKE) vezette konzorcium, amelyben 21 magyar felsőoktatási intézmény vesz részt. Büszkék arra, hogy most már külföldi hallgatók is bekapcsolódnak ebbe a képzésbe - jelezte a miniszteri biztos.

Ferencz Orsolya elmondta, nagy nemzetközi figyelem kíséri a magyar űrhajós, Kapu Tibor részvételével induló Axiom-4 küldetést, amelynek a tudományos portfóliója az egyik legnagyobb, a tervezett kísérlet mintegy felét a magyar program adja, és ez komoly presztízst is jelent.

A többszörös halasztást követően leghamarabb, csütörtökön, június 19-én hajnalban várható az indulás

- tette hozzá. A szakmai rendezvényen Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke kiemelte, a hivatal projektfinanszírozást végez, és fontosnak tartják, hogy legyenek nemzetközi szinten kiváló magyar kutatók, versenyképes magyar vállalatok.

Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy az űriparba érdemes befektetni. Az egyetemen létrejött a Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézet, az itt végzett kutatások célja az is, hogy az eredmények az iparban hasznosuljanak.

Hradszki László, a Hiventures Venture Capital vezérigazgatója, arról szólt, hogy míg korábban nem volt jellemző a kockázati tőke jelenléte az űriparban, mostanra már egyre több űrtechnológiával foglalkozó start-up vállalkozásokban is megjelennek ezek a pénzügyi eszközök.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács volt elnöke, a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja úgy fogalmazott, hogy az űrgazdaság gyorsuló fejlődésének éve lesz 2025. Jelentős beruházások történnek a világ űriparába. A szektorra növekvő befektetések és csökkenő költségek jellemzők - jegyezte meg.