A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy Brüsszel állítólag már jövő év elejétől meg akarja tiltani az olcsó orosz földgáz vásárlását.

"Ez ellen kell küzdenünk, és ezért is nagyon fontos az innentől az év végéig tartó időszak, mert minden létező európai fórumon a lehető leghatározottabban kell harcolnunk ezzel szemben" - jelentette ki.

"Miniszterelnök úr a von der Leyen elnöknek írt levelében kezdeményezte azt, hogy mivel a közel-keleti válságnak drámai hatásai vannak a nemzetközi energiapiacra, ezért most ne szülessen javaslat, amely újabb árfelhajtással bír" - folytatta.

"Ezért én itt a mai napon megvétóztam azt a tanácsi határozatot, amely már a júniusi hónapra, tehát erre a hónapra az Európai Bizottságnak komoly előrehaladást írt volna elő" - tudatta.

Valamint hangsúlyozta, hogy egy ilyen nagy jelentőségű konfliktusnak a hatásait végig kell elemezni a globális energiapiacra. "Az elmúlt években minden létező bizonytalanság a világpolitikában előbb vagy utóbb, és inkább előbb óriási energiaár-emelkedésekben jelent meg. És ez most is valószínűleg így lesz" - vélekedett.

"És egy ennyire bizonytalan, árfelhajtásokkal tarkított környezetben most ilyen javaslatot végignyomni, mint a von der Leyen-Zelenszkij-terv, az elfogadhatatlan" - emelte ki.

"Úgyhogy ezért ma ezt a tanácsi határozatot megvétóztam. A szlovákok ebben megtámogattak, szintén bejelentették azt, hogy nem támogatják"

- fűzte hozzá.

Szijjártó Péter azt is sérelmezte, hogy az Európai Bizottság meglévő szerződéseket akar felmondatni a tagállamokkal, például Magyarországnak 2037-ig van élő gázvásárlási megállapodása Oroszországgal.

"Ha egy ilyen szerződést mi nem teljesítünk, akkor az ránk vagy az azt megkötő vállalatra - és ez minden ország esetében igaz - komoly pénzügyi terhet róhat mondjuk egy bírósági eljárás következtében. Sőt sokan felvetették azt, hogy mondjuk ebben az esetben ki fogja fizetni ezt a bírságot a von der Leyen-Zelenszkij-terv miatt" - mondta.

Illetve fontos jogi problémának nevezte, hogy miközben hazánkat Brüsszel folyamatosan demokrácia- és jogállami kérdésekben bírálja, a friss javaslattal súlyosan sértik az alapvető európai szabályokat.

"Ugyanis ez tartalmában egy szankció. Szankcióról csakis egyhangú döntést lehet hozni minden egyes tagország szavazatával.

Ezért ezt ilyen kereskedelempolitikai köntösbe bújtatják, és azt mondják, hogy ez kereskedelempolitikai intézkedés, ezért csak minősített többség kell. Tehát az lenne helyes, ha most az Európai Bizottság azonnal kezdeményezne egy jogállamisági eljárást saját magával szemben" - tette hozzá.

A miniszter megerősítette, hogy a nukleáris energiával kapcsolatos, keddre várható jogszabálytervezet végül vagy nem kerül előterjesztésre, vagy csak nagyon enyhe formában.

"Ennek oka, én azt gondolom, hogy a háttérben óriási ipari összefonódás van orosz és nyugat-európai nukleáris ipari szereplők között. Ezt mi a magunk részéről tapasztaljuk a Paks 2 építkezésénél is, hiszen a francia és német alvállalkozók óriási szerződéseket kaptak eddig a Roszatomtól (...) Ennélfogva aztán több nyugat-európai ország is erőteljes ellenállást fejtett ki az elmúlt napokban és hetekben a nukleáris együttműködés korlátozására vonatkozó brüsszeli szándékokkal szemben" - mondta.