Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.27
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Damaged and abandoned place of clearing a wide area of forest in the TriCity Landscape park is seen in Gdansk, Poland on 6 March 2022  (Photo by Michal Fludra/NurPhoto via Getty Images)
Nyitókép: NurPhoto

Sulyok Katalin: csak jelentős jogalkotással lehet orvosolni az Alkotmánybíróság által visszaküldött klímatörvényt

A jelenlegi magyar klímatörvény olyannyira megengedő volt, hogy anélkül teljesült, hogy bármilyen intézkedést hoztak volna – jelentette ki Sulyok Katalin környezetjogász annak kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság múlt héten alaptörvény-ellenesnek mondta ki a jogszabályt. A szakértő szerint a testület ajánlásainak egy, a jelenleginél sokkal szigorúbb klímatörvény felelhetne csak meg.

Az Alkotmánybíróság a múlt héten több okból is alaptörvény-ellenesnek nevezte Magyarország 2020-as klímatörvényét. A jogszabály azt mondja ki, hogy 2050-re az országnak el kell érnie a klímasemlegességet, és egy köztes célt is megállapít: 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

„Az Alkotmánybíróság e köztes célt megsemmisítette, mert álláspontja szerint az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés elveit. Emellett azt is megállapította, hogy az Országgyűlés elmulasztotta szabályozni az üvegházhatású gázok csökkentésének eszközeit” – mondta Sulyok Katalin környezetjogász, az ELTE és a Durham University habilitált docense a Másfél fok portál sajtóklubjában. A bírói testület döntése nyomán jogalkotásra van szükség, és az Országgyűlést fel is hívta ennek megalkotására: 2026. június 30-ig kell az új szabályoknak megszületniük.

Sulyok Katalin kiemelte: a törvény utólagos normakontrollját ellenzéki képviselők kérték, mert szerintük a jogszabály nem határoz meg

  • végrehajtási garanciákat,
  • felelősségi köröket,
  • felelős intézményeket és
  • vonatkozó határidőket.

A 2030-ra szóló köztes kibocsátáscsökkentési cél pedig álláspontjuk szerint túlságosan megengedő, ezért az érdemi klímavédelmi intézkedések terhét a jövő nemzedékekre hárítja. „A 2030-as célkitűzés olyannyira megengedő, hogy már teljesült is. Az Energiaügyi Minisztérium közleménye meg is állapította, hogy 2023-ban a cél gyakorlatilag átfogó intézkedések nélkül, önmagától teljesült” – jegyezte meg Sulyok Katalin.

A környezetjogász kiemelte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság támpontokat is ad az új klímatörvényhez: figyelembe kell venni a megelőzés és az elővigyázatosság alapelveit, a következő nemzedékek érdekeit, el kell kerülni a klímaváltozás súlyos következményeit. Az Alkotmánybíróság szerint emellett a klímaváltozáshoz elengedhetetlen a környezet és természetvédelem, az erdők, vízkészletek megóvása, de a testület hangsúlyozza azt is, hogy a természeti tőke túlhasználata helyett annak megőrzésére kell törekedni, a célokat pedig folyamatosan felül kell vizsgálni.

„A helyzet fontos gólpassznak tekinthető, de a helyzetet nem kötelező belőni, sajnos… Ha a kormány meg akar felelni az összes magasztos célnak, akkor egy sokkal átfogóbb klímatörvényre van szükség, amely kitér az összes ágazatra, például a vizet nem lehet levezetni a tájból, az erdőben nem lehet a tarvágásokat fokozni” – részletezte Sulyok Katalin, és megjegyezte: az alkotmánybírósági határozat azért is fontos, mert világossá teszi, hogy a klímaváltozás kapcsán van az államnak feladata, de az ipari, a magán- és a civil szférának is van teendője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×