Izraelnek több célja is lehet az Irán elleni támadással, de a prioritás egyelőre nem látható, vagyis nem tudni, hogy a zsidó állam pontosan mit is akar elérni – fogalmazott az InfoRádióban Szalai Máté. Az egyik „leghivatalosabb” forgatókönyv az, hogy megpróbálják felszámolni vagy legalább visszavetni az iráni nukleáris programot, bár láthatóan ennél már sokkal kiterjedtebbek az izraeli légicsapások, miután nem csak atomlétesítményeket vesznek célba. A szakértő szerint ahhoz viszont, hogy érdemben lehessen arról beszélni, hogy az iráni nukleáris programot visszavetették, akár megsemmisítették, a légitámadások nem elégségesek, hiszen a legnagyobb urándúsítók mélyen a föld alatt vannak.

A Clingendael Intézet kutatója úgy véli, Izrael hagyományos értelemben vett szárazföldi hadműveletbe nem kezd Iránban. Szerinte Izrael valamilyen kiterjedtebb titkosszolgálati akciót fog végrehajtani a perzsa államon belül, így próbálva belülről megsemmisíteni ezeket a központokat. Másrészt Izrael nem titkolt célja, hogy az Egyesült Államok sokkal inkább részese legyen a konfliktusnak, és maga is váljon hadviselő féllé, mert Amerikának megvannak azok a hagyományos kapacitásai, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy szárazföldön is megtámadják a célpontokat. „Ettől azért még nagyon messze vagyunk, az Egyesült Államok nem akar közvetlen hadviselővé válni” – tette hozzá a szakértő.

„Az az izraeli narratíva, miszerint az akció kizárólag az iráni nukleáris programról szól, nem teljesen állja meg a helyét, egyre több megfigyelő amellett érvel, hogy Izrael kimondott célja lehet az is, hogy destabilizálja az iráni rendszert, megteremtve annak a körülményeit, hogy egy ellenzéki csoport vagy a lakosság jelentős része föllázadjon. Bár azért ezzel kapcsolatban is sok kérdőjel merülhet fel” – jegyezte meg Szalai Máté, és hozzátette, nem látni olyan ellenzéki csoport, amelyik erre képes lenne, vagy akarná. A szakértő szerint az iráni lakosság most megtámadva érzi magát, és ésl függetlenül attól, hogy milyen kapcsolata van a rezsimmel, nem fog vele szemben felkelni, legalábbis most még ennek semmi jele nem mutatkozik.

Ami Irán katonai képességét illeti, a kutató kifejtette: a korábbi becslések arról szóltak, hogy a perzsa államnak körülbelül 1500-2000 ballisztikus rakétája van, amit fel tudna használni Izraellel szemben. Ha ezeket egyszerre kilőnék, az olyan mértékű támadás lenne, amit rengeteg sikeres találat kísérne. De Irán nem akarja egyszerre ellőni az összes rakétáját, a válaszcsapásokban, amelyeket eddig Irán hajtott végre Izraellel szemben, az első volt a legerőteljesebb, ahol kicsivel több mint száz rakétát lőttek ki.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy nem tudni, Izrael hány rakétát pusztított el korábban Iránon belül, ezért az sem tudható, hogy jelenleg hány rakétája van még Iránnak. Annyi látható, hogy az újabb és újabb iráni támadások minthogyha veszítenének az intenzitásukból. „Mintha csökkenne azoknak a rakétáknak a száma, amit Irán fel tud vagy fel akar most használni” – tette hozzá. A nukleáris programot illetően pedig azt mondta, az még nem tart ott, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszenek ki, ráadásul nem is tudnák egyelőre bevetni, a mostani támadások azonban arra ösztökélhetik a vezetés, hogy legyen iráni nukleáris fegyver.