Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.71
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Mati, 2018. július 29.Az Elia Kallia által közreadott, 2018. július 23-i videofelvételről készített képen erdőtűz elől menekülő emberek Athén északkeleti elővárosának, Matinak a tengerpartján. Az Athén környékén keletkezett két erdőtűzben nyolcvanhárom ember életét vesztette, több tucatnyinak a sorsa egyelőre ismeretlen. (MTI/AP/Elia Kallia)
Nyitókép: (MTI/AP/Elia Kallia)

Kevesebb lenne az erdőtűz, ha egész Európa készenlétben lenne

„Európa nem végzi el házi feladatát” az erdőtüzek megelőzése kérdésében - figyelmeztettek szakértők, akik szerint az érintettek nem hajtják végre azokat a fontos intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetők lennének a tragédiák - mind például a görögországi erdőtűz.

Az európai kormányok és földek tulajdonosai nem fektetnek be pénzt egyszerű tűzvédelmi lépésekbe, pedig ez segítene megelőzni a súlyos katasztrófákat – figyelmeztettek erdészeti szakemberek.

A figyelmeztetés különösen időszerű a görögországi Mati üdülőhelyen történt tragédia nyomán, amelyben 88 ember lelte halálát a gyorsan terjedő tűzben. Ugyanakkor az északon fekvő Svédországban is heteken át égett az erdő.

Az Európai Erdészeti Intézet (EFI) figyelmeztetett, hogy a hőhullámok és az éghajlatváltozás miatt, nem csak a dél-európai országok vannak veszélyben és több tűzesetre kell felkészülni.

Az Unió Erdőtűz Információs Szolgálata a héten vörös riasztást adott ki Dánia, Németország, Spanyolország, Ciprus és Olaszország esetében

és megjegyezte, hogy Franciaországban és Nagy-Britanniában is fennállt az erdőtüzek lehetősége.

Alexander Held, az Európai Erdészeti Intézet vezető kutatója szerint az első lépés a vadtüzek elleni harcban az úgynevezett

„tűz háromszög” felismerése – ez a hő, az oxigén és a gyúlékony anyag kombinációját jelenti.

Mint a Telegraph című brit lapnak elmondta: „nem tudjuk megszüntetni az összes tényezőt és különösen nem az oxigént, így a gyúlékony anyagra kell összpontosítanunk. Azaz a növényzetre – ennek része az ellenőrzött égetés, a növényzet levágása, lelegeltetése és a talaj letakarása – magyarázta.

Az Erdészeti Intézet szerint az európai földtulajdonosok nem hoznak létre a tüzet fékező ütközőzónákat, amelyeket kevésbé gyúlékony növényzet telepítésével lehet kialakítani.

Az intézmény ezért azt javasolja, hogy

más országok is kövessék a Németországban és Csehországban sikeresen kipróbált „természethez közeli erdőgazdálkodást”, amely fenntartja a talaj nedvességtartalmát.

A görög kormányt ugyanakkor heves bírálatok érték, amiért nem hozott létre ütközőzónákat az attikai térségben, ahol 88 ember lelte halálát a múlt heti tüzekben – a múlt század kezdete óta legsúlyosabbnak mondott katasztrófában a szabadságukat töltő emberek a tengerbe menekültek a lángok elől, de egy 26 fős csoport csapdába került és odaveszett, bár mindössze 30 méterre voltak a parttól.

Ami igazán fájdalmassá teszi a tragédiát: az emberek holttesteit egy zárt ajtó közelében fedezték fel – ezen keresztül lejutottak volna a tengerhez.

A tűz több száz házat pusztított el és megolvasztotta az útjába került autók fémrészeit.

Szakértők most arra figyelmeztettek, hogy egész Európának készenlétben kell lennie

– Svédországban például 20 kisebb erdőtűz égett a példátlan aszály nyomán.

„Nem végezzük el a házi feladatot, nem hozunk létre védett tereket, védővonalakat – a tűzoltókra hagyatkozunk, de nekik nincs elég felszerelésük vagy képzettségük az erdőtüzek elleni harcra” – mondta az uniós erdészeti illetékes.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×