Infostart.hu
eur:
383.84
usd:
332.84
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Nyitókép: dchadwick/Getty Images

2026-ra teljesen automatizálják a gyorshajtások bírságolását Szlovákiában

Szlovákiában nagyszabású közlekedésbiztonsági fejlesztés indul: a tervek szerint az 213 fix telepítésű radar, 48 közlekedési kamera, valamint 18 szakaszsebesség-mérő rendszer jelenik meg az ország útjain, a bírságok pedig automatikusan érkeznek majd. A városok és községek saját radarokat és kamerákat használhatnak, és ezek alapján bírságolhatnak is.

A szlovák belügyminisztérium összesen 279 olyan berendezés telepítését tervezi, amelyek a közúti szabályszegéseket automatizáltan figyelik és rögzítik. A tárca tavaly írta ki a közbeszerzést a „Közúti közlekedési szabályszegések automatizált észlelési rendszere” nevű projektre. A kivitelező feladata a teljes rendszer megtervezése, kiépítése, tesztelése és átadása. A radarok és kamerák automatikusan rögzítik majd a szabálysértéseket, eltárolják az adatokat, és az információk alapján – emberi beavatkozás nélkül – kiállíthatóvá válik a bírság.

A projekt célja egyértelmű: javítani a közlekedésbiztonságot, csökkenteni a balesetek számát, és egy olyan egységes rendszert kialakítani, ahol a bírságolás gyors, átlátható és befolyásolhatatlan. A tárca azt ígéri: minden régióban ugyanazok a szabályok érvényesülnek majd.

A tervek szerint

Szlovákiában 213 fix telepítésű radar, 48 közlekedési kamera, valamint 18 szakaszsebesség-mérő rendszer jelenik meg.

A fejlesztés összköltsége meghaladja a 64 millió eurót, amelynek egy részét a Helyreállítási Alap biztosítja. Mivel uniós finanszírozásról van szó, a határidők szigorúak: a rendszernek 2026 közepére mindenképpen működnie kell, különben Szlovákia uniós támogatást veszíthet.

A radarokat elsősorban olyan útszakaszokra telepítik, ahol gyakoriak a balesetek. A pénzügyminisztérium honlapján elérhető térkép szerint több tucat ilyen gócpont van az országban. A járművezetőket előre tájékoztatják majd az új mérési helyszínekről, így nem rejtett ellenőrzésre kell számítani.

A rendszerrel párhuzamosan a parlament elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény új módosítását is. Ennek célja, hogy különösen a beépített területeken javuljon a biztonság, ahol sok autós lépi túl a sebességhatárt.

Patrik Krauspe belügyi államtitkár szerint az úgynevezett „biztonságos Szlovákia” program egyik alappillére a közlekedők védelme: a sérülékeny résztvevők – például gyalogosok és kerékpárosok – biztonságának növelése, a súlyos szabálysértések szigorúbb szankcionálása, valamint a közlekedési ismeretek és képzések fejlesztése.

Az egyik legfontosabb változás, hogy 2026 májusától az önkormányzatok is nagyobb jogköröket kapnak.

A városok és községek saját radarokat és kamerákat használhatnak, és ezek alapján bírságolhatnak is. A bírságolási rendszer is átalakul: ha a kamera rögzíti a szabálysértést, automatikusan a jármű tulajdonosa felel érte.

Nem vizsgálják majd, hogy a szabálysértés pillanatában ki ült a volánnál. Ha nem a tulajdonos vezette a járművet, a költséget később ő hajthatja be a sofőrön. A belügyi tárca szerint ez a gyakorlat gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárást hoz, valamint visszatartó erőt jelent majd minden közlekedő számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×