Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

A franciák is szívesen kilépnének az EU-ból

Ma még nem tudni, hogy a jövő heti brit népszavazás az unió elhagyásáról hogyan befolyásolja a kontinens jövőjét, de már ma is egyre több olyan közvélemény-kutatás jelenik meg, amely szerint az uniós polgárok az elképzeltnél sokkal szkeptikusabbak az Európai Unióval szemben.

A franciák az angoloknál is szkeptikusabbak az Európai Unióval szemben, ez derül ki egy amerikai közvélemény-kutató által végzett, európai szintű felmérésből. Az adatok azt mutatják, hogy leginkább a menekültkérdés kezelésével és a gazdaságpolitikával elégedetlenek.

Bár az Európai Unió vezetőinek figyelme a június 23-án Nagy-Britanniában sorra kerülő népszavazásra koncentrálódik, egy felmérés azt mutatja, hogy a franciák az Európai Unió egyik legszkeptikusabb nemzetévé léptek elő, a megkérdezettek 61 százalékának ugyanis negatív véleménye van róla. Ennél nagyobb ellenszenvet csak a gazdasági válság által megviselt, illetve a népakaratot semmibe vevő brüsszeli vezetés miatt mélyen megsértődött görögök éreznek, körükben 71 százalékra rúg az euroszkeptikusok aránya.

Az amerikai Pew Research Center nevű közvélemény-kutató által végzett felmérésből a franciák kapcsán az derül ki, hogy egy év leforgása alatt nem kevesebb, mint 17 százalékkal emelkedett az Európai Uniót elutasítók aránya.

A menekültkérdés kezelésében mutatott uniós teljesítménnyel a franciák 70 százaléka elégedetlen, igaz, az olaszok még ennél is keményebben ítélkeznek, 77 százalékuk tartja elfogadhatatlannak Brüsszel politikáját az ügyben. Érdekesség, hogy e kérdés kapcsán a németek csaknem felzárkóznak szomszédaikhoz: körükben 67 százalékra rúg az elégedetlenek aránya.

Ugyancsak szigorú megítélésben részesül az unió gazdaságpolitikája is, azt a franciák kétharmada, szám szerint 66 százaléka tartja elfogadhatatlannak. Álláspontjukat valószínűleg immár az a tény is befolyásolja, hogy úgy a bal-, mint a jobboldalhoz kötődő elemzők munkájának eredményeként egyre többen értik meg: országuk fokozatosan elveszítette szuverenitását, és Brüsszel „lopakodó föderatív politikája” további jogosítványokat vehet el az államtól. Márpedig ez a számok alapján ítélve, egyáltalán nem tetszik nekik.

A negatív megítélést az is erősíti, hogy világossá vált: a nemzeti szuverenitás elvesztéséhez a közös valuta is nagy mértékben hozzájárul, és ebből a szempontból az euroszkepticizmus Franciaországban azt is jelenti, hogy az emberek egyre jelentősebb része az euróövezetből való kilépést is szükségesnek tartja.

Nem véletlen, hogy a Nagy Britanniában június 23-án sorra kerülő népszavazást sokan Franciaországban is kiemelt érdeklődéssel figyelik, azt remélik ugyanis, hogy amennyiben a kilépés mellett szavazók kerülnek többségbe, úgy az a francia politikára is jelentős hatással lehet. Jelenleg ugyanis úgy a kormányzó szocialisták, mint az ellenzéki mérsékelt jobboldal feltétlen EU-pártiak, az euroszkepticizmust pedig csak a szélsőjobboldali Nemzeti Front jeleníti meg programjában, márpedig ez a párt számos választó számára továbbra sem szalonképes.

A francia elemzők mindenesetre úgy vélik, a Brexit győzelme esetén dominóhatás indulhat be az Európai Unióban, és arra hívják fel a figyelmet, hogy a dánok 42 százaléka máris népszavazást követel az uniós tagságról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×