Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Unsplash.com

Visszaüthet a Földnek a NASA kisbolygóvadászata

Olasz kutatók szuperszámítógép segítségével szimulálták, mi történik a jövőben a Dimorphos nevű aszteroidából kirobbant 1 millió kg törmelékkel, amit a NASA bolygóvédelmi tesztje hozott létre.

Történelmi tettet hajtott végre még 2022 szeptemberében a NASA: sikeresen módosította egy aszteroida pályáját, ezzel pedig bebizonyította, hogy életképes lehet a bolygóvédelmi terve. A DART-misszió során a szonda megváltoztatta a Dimorphos pályáját. A tudósok azóta is vizsgálják az esemény következményeit, így kiderült például, hogy a becsapódás egy 10 000 km hosszú csóvát eredményezett, és az is, hogy azóta nagyon furcsán viselkedik az aszteroida.

Könnyen lehet azonban, hogy mindezek mellett egy olyan következménye is lett a küldetésnek, amire korábban nem számítottak a tudósok – olvasható a hvg.hu-n. A Milánói Műszaki Egyetem kutatói ugyanis szimulálták, mi történik a következő évtizedekben a Dimorphosból kirobbant nagyjából 1 millió kg törmelékkel, és arra jutottak, hogy az keresztezheti a Föld útját. A csóvát a Föld és a Mars gravitációja mozgathatja majd ilyen pozícióba.

A kutatás egyik vezetője úgy számol, hogy az aszteroida törmelékének néhány darabkája 13 éven belül elérheti a Marsot. Ezek nagyjából 500 m/s sebességgel mozognak, ami nagyjából 1802 km/h-t jelent. Ugyanakkor néhány gyorsabban – egész pontosan 3,5-szer – mozgó törmelék 7 éven belül már a Földet is elérhetik. Ezek nem lennének elég nagyok ahhoz, hogy hullócsillagként lehessen megfigyelni, ahogy belépnek a légkörbe, ugyanakkor lehet, hogy néhány nagyobb és lassabb részecske is elér majd a bolygónkhoz. Ha ez így lesz, akkor

ez lehet a világon az első olyan meteorzápor, amit az emberi tevékenység hozott létre, ami egyszerre gyönyörű és ijesztő gondolat

– olvasható. A szakemberek ezeket a várható meteorokat Dimorphideknek nevezték el, amelyek lassan mozgó csillaghullást eredményeznének, és valószínűleg csak a bolygó déli féltekéjéről lesz majd megfigyelhető a jelenség. A számítások szerint az első ilyenre 2055 májusában kerül majd sor.

Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×