Infostart.hu
eur:
354.95
usd:
305.39
bux:
135997.44
2026. június 3. szerda Klotild
Nyitókép: NASA/Johns Hopkins, APL/Steve Gribben

Tízezer kilométeres csíkot húzott a DART-misszióban meglőtt kisbolygó

Chilei kutatóknak sikerült felvételt készíteniük arról, ahogyan a pályájáról eltérített Dimorphos fényes csíkot húzott maga után.

A szeptember végén végrehajtott kísérletben egy űrszonda ütközött szándékosan a Dimorphosnak azért, hogy eltérítse útjából: a kísérlet célja kideríteni, hogy az ember valóban képes lenne-e pályájáról elmozdítani egy olyan aszteroidát is, amely a Földet veszélyeztetheti. A kutatók még vizsgálják, hogy a próba sikeres volt-e, és a kisbolygó valóban új pályára állt-e – írja a BBC.

A most nyilvánosságra hozott képeket az ütközés után két nappal készítették chilei kutatók a Déli Asztrofizikai Kutatási Teleszkóp segítségével.

A kisbolygó húzta csík már több mint 10 ezer kilométer hosszan húzódik

és még tovább is nyúlhat azelőtt, hogy elkezdene eloszlani az űrben. A törmeléknyomokat a következő hetekben és hónapokban nyomon fogják követni – mondta Michael Knight, az amerikai Haditengerészeti Kutatási Laboratórium munkatársa.

Lori Glaze, a NASA bolygótudományi igazgatója szerint már most biztos, hogy figyelemre méltó eredményt ért el a küldetés.

"Az emberiség új korszakába lépünk, egy olyan korszakba, amelyben potenciálisan képesek vagyunk megvédeni magunkat olyasmitől, mint egy veszélyes, veszélyes aszteroida becsapódása. Ez csodálatos dolog; ilyen képességgel még soha nem rendelkeztünk" – mondta újságíróknak.

A kutatók a projekt sikerességét a Dimorphos keringési pályájának megváltozásában mérik. Az aszteroida pályáját a belé ütköző űrszonda tömege és sebessége módosította.

Az űrversenyről a közelmúltban hosszú interjú készült az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss Lászlóval, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójával.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

A jövő háborúit sem csak gépekkel vívják majd, mindig szükség lesz emberi erőre a harctéren – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ugyanakkor az utóbbi időben a legígéretesebb fejlesztések a counter drónokat, vagyis a védelmi, drónelhárító rendszereket érintették.
inforadio
ARÉNA
2026.06.03. szerda, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×