Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.93
bux:
122026.59
2026. január 16. péntek Gusztáv
Podersdorf Lighthouse at Lake Neusiedler See at Sunrise  Burgenland, Austria.
Nyitókép: merc67/Getty Images

Döbbenetes felfedezést tettek a Fertő tóval kapcsolatban

A Fertő tó már nagyjából 25 ezer évvel ezelőtt is létezhetett, ráadásul a mainál jelentősen nagyobb területen egy új módszereket használó kutatás eredményei szerint.

Bécsi, innsbrucki és grazi tudósok szerdán közzétett tanulmányukban ásványok vizsgálatára alapozva határozták meg a tó korát, amelyre mindeddig csak távoli becslések álltak rendelkezésre.

A legrégebbi üledékeket a tótól északra fekvő Jois település közelében találták meg. Ezek ma már nincsenek víz alatt, viszont azt bizonyítják, hogy a Fertő tó 25 ezer évvel ezelőtt odáig is kiterjedt. A legújabb kutatási adatok szerint a tó mai kiterjedésében nagyjából 6600 éve létezhet.

Stephanie Neuhuber osztrák geológus elmondta, megdöbbentette őket az eredmény, mert

a 25 ezer évvel ezelőtti időszak a legutóbbi jégkorszak idejére esik, amikor eleve igen kevés víz volt a Földön.

A Fertő tó korának meghatározásában a szakértőknek mindeddig nemigen volt megfelelő kiindulási pontjuk, ezért a becslések meglehetősen széles skálán, 10 ezer és több millió év között mozogtak. A kutatók most a közvetlenül a Fertő tó vizéből különleges vegyi eljárással kikristályosítható karbonátokat vizsgálták meg, és az ásványok növekedési sebességét elemezték. A számítások során figyelembe vették azokat az időszakokat is, amikor a tó időről időre kiszáradt.

A Fertő tó korának vizsgálatát eddig az bonyolította, hogy - szemben más vizekkel - ott nem tudták alkalmazni a hagyományos módszereket. A megszokott eljárás szerint egy tóban olyan mélyre fúrnak le, hogy elérjék az aljzatát, és az ottani legrégebbi réteg korát határozzák meg. A Fertő tó viszont olyan sekély, hogy a szél keltette hullámzás eléri a tó fenekét is, és az ottani üledékeket folyamatosan összekeveri.

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×