Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: X/ULA

Ötven év után történik ismét ilyesmi a Holdon - videó

Felbocsátották Floridából hétfőn helyi idő szerint kora hajnalban a Boeing és a Lockheed Martin közös vállalkozása, a United Launch Alliance (ULA) vadonatúj Vulcan űrrakétáját, hogy több mint fél évszázad után újra egy amerikai robotot helyezzen el a Holdon.

A Blue Origin űrvállalat által készített hajtóművel felszerelt, 60 méter magas rakéta fedélzetén szállítja a Peregrine holdraszálló egységet, amelyet az Astrobotic űrrobotokat gyártó cég épített a NASA támogatásával.

Ha minden a tervek szerint zajlik, a Peregrine lehet az első amerikai holdraszálló egység az utolsó Apollo-küldetés 1972-es landolása óta. Emellett a Peregrine hajthatja végre az első magánvállalat által felbocsátott űreszköz holdraszállását is február 23-án.

A Peregrine missziója során az elkövetkező legénységekkel érkező Hold-missziók előtt gyűjt adatokat a Föld kísérőbolygójának felszínéről.

Alább a kilövés pillanatai, illetve a teljes folyamat videója:

A csaknem egy évtized alatt kifejlesztett Vulcan űrrakéta az ULA Atlas V rakétájának helyét veszi át, legnagyobb riválisa Elon Musk SpaceX űrvállalatának többször felhasználható Falcon 9 rakétája.

Az ULA 2006-ban jött létre a Boeing és a Lockheed rakétaprogramjainak összeolvadása révén. A két nagyvállalat egyenlő arányban birtokosa a vállalkozásnak.

Nagy most egyébként a sürgés-forgás a Holdon és az égitest körül - erről Kiss László csillagásszal beszélgettünk a közelmúltban.

(A nyitóképen: az Astrobotic Peregrine holdraszálló egysége a Vulkán űrrakétáról való leválás után.)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×