Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Részleges holdfogyatkozás Salgótarjánból fotózva 2023. október 28-án este. A holdfogyatkozást az okozza, hogy a Föld a Nap és a Hold közé kerül, ezért a Föld árnyéka részben vagy teljesen a Holdra vetül.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

A magyar foci a Holdra készül, ma van az indulás, élőben nézheti

Az Egyesült Államok ismét a Holdra indul január 8-án. A tervek szerint leszáll a Holdra és egy magyar eszköz is lesz rajta.

A spacejunkie.hu egészen részletes adatokat és beszámolót közöl a misszióról, amely során egy kereskedelmi űreszköz juthat el a Holdra.

A tervezett indulás ideje: 2024. január 8. 8:18, Cape Canaveral Űrhaderőbázis, Space Launch Complex-41 (SLC-41) indítóállás, Florida, USA.

A Peregrine Mission One vagy másik nevén a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS) program keretében valósul meg. Ezen program lényege, hogy az űrhivatal a költséghatékonyság jegyében összesen 14 kereskedelmi partnert bízott meg, hogy akár saját, akár NASA műszercsomagot, rovert vagy egyéb űreszközt a Holdra juttassanak.

A küldetésnek magyar vonatkozása is van, hiszen a 21 űrberendezést visz magával az űrhajó. Köztük van

a Puli Space Téridő Plakettje

is, mely egy 20×20 cm-es gravírozott alumínium tábla és többek között örök emléket állít a legendás Aranycsapatnak is. Arról, hogy miről szól a Puli-projekt ide kattintva olvashat részleteket.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×