Kis túlzással azt lehetne mondani, hogy a fél világ megindult a Hold felé - mondta az InfoRádióban Kiss László csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Eddig a 2020-as évtized három évében több misszió indult a Holdhoz, mint az előző két évtizedben összesen, azaz nagyon felélénkült az érdeklődés az égitest iránt. Példaként hozta fel a japán SLIM holdmissziót: a Japán Űrügynökség (JAXA) leszállóegysége a tervek szerint 19-én fog landolni a bolygó felszínén, egy "robotszöcskét" és egy autószerű holdjárót is szállítva magával.

SLIMは16時51分にメインエンジン噴射を正常に終了し、月周回軌道投入に成功しました！
以下月近傍のSLIMから送られてきた画像です。
#SLIM #JAXA #たのしむーん pic.twitter.com/TeuB8OD3LF

— 小型月着陸実証機SLIM (@SLIM_JAXA) December 25, 2023

Január 8-án indul el a Peregrine Mission One, melynek van némi magyar kötődése is: az Astrobotic Technologies magáncég missziója a hasznos teherrel együtt egy időkapszulát is vinni fog a fedélzetén, amelyben számos más ország küldeményével együtt ott lesz a Puli Space Technologies által a Memory of Mankind on the Moon program keretében készített emlékplakett is - mondta a szakember.

Ezt követi majd februárban az Intuitive Machines amerikai magáncég IM-1 missziója, illetve lesz egy kanadai küldetés is abban a hónapban, amelyet színtisztán kriptovalutás forrásból finanszíroztak. Később még további amerikai magáncégek indulnak égi kísérőnkre.

A csillagász arra is kitért, hogy utóbbiak érdeklődése nem véletlenülekkora, hiszen a NASA-nak van kifejezetten erre irányuló programja, amiben leszerződik ezekkel a cégekkel. Így

a magánvállalkozások is megmutathatják, hogy saját, költséghatékonyabb fejlesztéseikkel is el tudnak jutni a Holdra - ennek egy esetleges jövőbeli holdbázisnál látnák hasznát.

A csillagász megemlítette még a kínai holdmissziót, a Csang-O-t is, ami különösen fontos a távol-keleti űrnagyhatalom számára.

Vagyis 2024 első félévében legalább 6-7 misszió indul a Holdhoz, kirobbanó aktivitás várható - összegzett Kiss László.

Érdekességként kiemelte, hogy a legtöbb holdprogram egyébként nemzetközi együttműködésben valósul meg, például a Peregrine Mission One-nál is egy mexikói egyetemmel együtt dolgoznak az amerikaiak.

Kiss László egy, az emberek tartós ottlétére alkalmas holdbázis létesítése kapcsán azt mondta, megépítésének valószínűsége 100 százalékhoz közelít, az viszont bizonytalan, hogy mikor kerül erre sor. Úgy véli, 2030 előtt nemigen lehet ilyesmit elképzelni, azonban a technológia rohamos és lépcsőzetes fejlődése miatt ezt nehéz pontosan megjósolni. Nem tartja kizártnak, hogy az említett évben már lehetségessé válik, hogy űrhajósok például két hetet töltsenek a Holdon, arra viszont, hogy valaki állandóan ott tartózkodjon, még várni kell.

Mint mondta,

az is egy érdekes kérdés, hogy ebben ki lesz az első, hiszen Kína rendkívül erős versenyző, hajtja őket a becsvágy, hogy adott esetben akár meg is előzzék az amerikaiakat,

és nem lenne meglepetés, ha ez sikerülne is nekik.

A szakértő megerősítette, hogy a Hold egyfajta ugródeszka is lehet a további űrkutatáshoz, például a Jupiter Icy Moon Explorer (JUICE), a jelenlegi legfőbb európai Jupiterhold-kutatási program is a Hold mellett vesz lendületet 2024 augusztusában, hogy segítse a gyorsulást az úti célja felé. De elmondása szerint sok más érdekes, Holddal kapcsolatos tevékenység is lesz, ezeknek szinte csak a fantázia szab határt. Példaként hozta fel az indiai sikert, akik, mint mondta, többet is elértek, mint amit szerettek volna, hiszen azt követően, hogy landoltak az égitest déli részén, még naplemente előtt képesek voltak megemelni a leszállóegységet, és fél méterrel odébb helyezni, vagyis képesek voltak távirányítással mozgatni azt.

Zárásként megjegyezte, hogy lehetnek adott esetben olyan, jelenleg még nem publikus tervek is, melyek tovább lendíthetik eredményeikkel a Holddal kapcsolatos fejlesztéseket.