Több másik budapesti kerülethez hasonlóan Józsefváros is bejelentette, hogy társadalmi egyeztetést indít a rövid távú lakáskiadás szabályozásáról, így a XI. kerület marad az egyetlen, ahol még nem került szóba az Airbnb szabályozása – írja szerdai elemzésében az Ingatlan.com.

A szakportál szerint a fővárosban közel 9800 társasházi lakás működik Airbnb-jellegű szálláshelyként, azaz lakáshotelként. Ezeknek több mint 80 százaléka pedig mindössze hat belvárosi kerületben található. Ez azt jelenti, hogy

miközben Budapest egészében a lakásállomány 1 százaléka érintett a rövid távú kiadásban, az I., V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben ez az arány több mint 4 százalék.

Az elemzés szerint a rövid távú lakáskiadás a belvárosi kerületeken belül is rendkívül egyenlőtlenül oszlik el, Erzsébetvárosban ugyanis a lakások 8,4 százalékát adják ki rövid távra, Belváros-Lipótvárosban ez 6,9 százalék, a többi kerületben azonban 4 százalék alatt van.

A VI. kerületben, Terézvárosban 2026. januártól korlátozta az önkormányzat az airbnb-jellegű lakáskiadást, habár az Airdna.co adatai szerint még mindig 837 lakást üzemeltetnek ott ilyen módon. Ennek az az oka, hogy a kerületnek nincs joga az Airbnb általános betiltására, csak a magánszálláshelyként működő lakásoknál tudták megtiltani a rövid távú kiadást. Így a lakások egy részét továbbra is ki lehet adni rövid távra más jogi forma használatával, például közösségi szálláshelyként.

Az Ingatlan.com elemzése viszont megállapította, hogy

a VI. kerületi korlátozás részben mégis működik, ugyanis 60 százalékkal csökkent a rövidtávra kiadó lakások száma, ezzel párhuzamosan viszont 34 százalékkal megemelkedett a kerületi albérlet-hirdetések száma, ezzel pillanatnyilag a belvárosi kerületek közül itt van a legnagyobb albérletkínálat.

A terézvárosi albérletek iránti telefonos érdeklődések száma éves összevetésben pedig 32 százalékkal nőtt 2026-ban, miközben a fővárosi kiadó lakások iránti kereslet 11 százalékkal csökkent. „A VI. kerületben látható folyamat arra utal, ha a rövid távú kiadás egy szigorítás miatt nem működik, akkor az érintett lakások egy része megjelenik a másik oldalon, azaz hosszú távra kiadó lakások kínálatában. is. Ha több lakás kerül vissza a klasszikus bérleti piacra, az enyhítheti a kínálati feszültséget és fékezheti a bérleti díjak emelkedését” – írja az elemzésben Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Terézvárosban jelenleg 280 ezer forint az átlagos havi lakbér, ami a legalacsonyabb összeg a belvárosi kerületek közül. Tavaly májushoz képest ráadásul a terézvárosi albérletárak nem is változtak, a szeptemberi 300 ezer forintos bérleti díjszinthez képest még csökkentek is. A kiadó lakások kínálatának növelése különösen fontos lehet akkor, amikor a bérleti díjak nemcsak Budapesten, hanem több nagyvárosban is jelentősen megugrottak. Az új kormány bérlakásprogramja ezért terjedhet ki a főváros mellett Győrre és Debrecenre is, ahol az átlagos bérleti díjak 200-220 ezer forintot tesznek ki, miközben a budapesti átlagos albérletárak 250 ezer forintnál járnak.

A szakportál adatai szerint a hosszú távú lakáskiadásból elérhető bruttó bevételarányos hozam Budapesten jelenleg 4,5 százalék körül mozog.

Ez önmagában arra késztetheti a befektetőket, hogy végiggondolják, hogy valóban az ingatlan-e a legjobb befektetés, különösen úgy, hogy a lakásárak emelkedési üteme is folyamatosan lassul a fővárosban.

Áprilisban havi szinten csak stagnáltak az árak, éves összevetésben pedig 10,9 százalékra mérséklődött a drágulás üteme.

Balogh László szerint a belvárosi keresletet a devizapiaci mozgások is befolyásolhatják. „Budapest belső kerületeiben minden negyedik-ötödik vevő külföldről érkezik, viszont a forint erősödése a külföldi vásárlók számára drágábbá teheti a magyarországi ingatlanokat, ami tovább mérsékelheti a külföldi befektetői keresletet. A befektetők visszaszorulása a szabályozási tervek miatt hosszabb távon inkább a saját célra vásárlók helyzetét javíthatja. Ez nem csak a főváros legfelkapottabb városrészeit érintheti, ahol eddig különösen erős volt a befektetői kereslet, hanem az átmeneti és külső kerületeket is. A belváros drágulásának lassulása ugyanis kigyűrűzhet a külső városrészekbe is.” – mondta a portál szakértője.