Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
France. Seine et Marne. Close up on the crescent Moon (age : 4,2 days). View like in binoculars or small telescope. Image taken on december 18th 2020 at dusk.
Nyitókép: Christophe Lehenaff/Getty Images

NASA: 2030-ban már emberek élhetnek a Holdon

A Prion holdprogram vezetője, Howard Hu szerint még az évtized vége előtt eljön az az idő, amikor hosszabb időt tölthetnek és dolgozhatnak az asztronauták a Holdon.

"Ebben az évtizedben már biztosan lesznek olyan emberek, akik hosszabb ideig fognak élni a Holdon. Lesznek élőhelyeik, lesznek járműveik is a Holdon. Az emberek tudományos munkát végezhetnek majd a felszínén" - mondta Howard Hu a BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában.

Hu február óta felel az Orion holdűrhajónak a mélyűr felfedezésével kapcsolatos munkájáért. Azt követően nyilatkozott az ember holdi jövőjéről, hogy az Artemis misszió első lépéseként az Orion legénység nélkül indult holdkerülő expedíciójára - írja a The Guardian.

Az Artemis rakéta október 16-án indította útjára az Oriont a floridai Cape Canaveralből, miután műszaki hibák és hurrikánok miatt többször is késett a misszió startja. Fedélzetén három beöltöztetett bábu utazik csak, a felszerelésükön elhelyezett mérőműszerek a rájuk ható sugárzások és egyéb hatások erejét mérik.

"Ez az első lépés a hosszú távú mélyűrkutatás felé, nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ számára is. Azt hiszem, ez történelmi nap a NASA-nak és mindazoknak érdeklődnek a mélyűr iránt.

Visszamegyünk a Holdra.

Fenntartható programon dolgozunk, ez az a jármű, amely azokat az embereket fogja szállítani, akik újra a Holdra juttatnak minket" - tette hozzá az Orionra utalva.

Az Orion azóta áthaladt pályájának azon részén, amikor a legközelebb kerül a Holdhoz (mintegy 130 kilométerre), majd még további 64 ezer kilométert halad azelőtt, hogy visszafordulna és várhatóan december 11-én a Csendes-óceánban landolna.

Több mint kétmillió kilométert tesz meg: ilyen sokat még egyetlen emberek részére épített űreszköz sem utazott odafönn.

A Föld légkörébe való visszatéréskor az űrszonda körülbelül 25 ezer kilométer/órás sebességgel halad majd, ami a hőpajzs hőmérsékletét körülbelül 2800 Celsius-fokra emeli. Várhatóan San Diego partjainál fog megérkezni.

A sikeres küldetés előkészíti az utat az Artemis 2 és 3 további repüléseihez, amelyek embereket küldenének a Hold körüli útra és vissza. Az Artemis 3, amely várhatóan 2026-ban indul, az Apollo 17 küldetése, vagyis 1972 decembere óta először vihet embereket a Hold felszínére. Végeredményben az ember Marsra juttatása a küldetés célja, de az egy kétéves út, amely előtt Hu szerint még van mit megtanulni.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×