eur:
413.95
usd:
396.77
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Gyalogos a szakadó hóesésben Athén északi részén 2021. február 16-án.
Nyitókép: Thanászisz Sztavrakisz

Nem csak a klímaváltozás hozhat extrém időjárást

Szokatlanul nagy mennyiségű hó Görögországban, meglepően enyhe tél Nyugat-Európában és fogcsikorgató hideg északon: két jelenség okozta az idei szokatlan telet.

Futóáramlat és poláris örvény: ha nem hallott még róluk, érdemes lesz a két jelenség nevét megjegyeznie, mivel ezek felelnek a szokatlan, lassan már a hátunk mögött tudható télért. A futóáramlat egy gyorsan áramló, kanyargó levegőáram, mely magasan a Föld felett kavarog, míg a poláris örvény tulajdonképpen egy ciklon: alacsony nyomású és hideg levegőjű terület a Föld északi és déli pólusánál.

Örvény és áramlás

Átlagos teleken a napenergia hiánya következtében a sarkvidékek lehűlnek, a szelek ezeket a hideg területeket veszik körbe. Stabil poláris örvényt alakítanak ki, amely nem engedi a hideget elszökni a hozzá tartozó stabil futóáramlattal együttműködve. Az előző télen mind a poláris örvény, mind a futóáramlat stabilak volt, ami kifejezetten meleg télhez vezetett, sok csapadékkal és széllel.

A futóáramlás viselkedése az elmúlt hetek felmelegedését követően meglehetősen érdekessé vált, ami meggyengítette a poláris örvényt: ez a láncreakció visszahatott a futóáramlatra is, annak szokásos működése felborult. Ennek volt köszönhető az, hogy az évszaknak megfelelő, tipikus időjárás helyett itt is, ott is extremitásokat tapasztalhattunk, írja a Euronews cikke.

Hol meleg, hol hideg az eredmény

A futóáramlat rajzolata Európa felett idén február közepén
A futóáramlat rajzolata Európa felett idén február közepén
Északon a hideg, délen a meleg eloszlása Európa fölött a futóáramlat mentén idén február közepén
Északon a hideg, délen a meleg eloszlása Európa fölött a futóáramlat mentén idén február közepén

Extrém hideg levegő áramlott az Északi-sarkvidékről a közepes szélességi fokú kontinentális régiókba, Európába, Észak-Amerikába és Ázsiába is. Rekordokat döntögető meleg tapasztalható mindezzel párhuzamosan az északi félteke egyes részein is: ez a kettősség a futóáramlat meggyengülésére jellemző. Spanyolország, Portugália és Franciaország ennek köszönhetően ünnepelhetett korai tavaszt, miközben Észak-Európában extrém hideg dúlt, Görögországban egész Athénig mindent hó lepett be, amiből még Afrika egyes részeire és Szaúd-Arábiába is jutott. A futóáramlatban kialakult lévő vad kanyarulatok erős hőmérsékleti kontrasztokat hoztak: a meleg néhol északra tolódott, míg másutt hideg levegő szivárog a déli sarkvidéktől.

Futóáramlat az USA fölött: ilyen mélyre hatolhatott a hideg levegő az áramlattól északra az országban
Futóáramlat az USA fölött: ilyen mélyre hatolhatott a hideg levegő az áramlattól északra az országban

Az extrém időjárási körülmények a futóáramlatban kialakuló zavarok esetén mindig megjelennek: az amerikai fagyos időjárás is ennek a jelenségnek a következménye. Ahogyan az illusztrációnkon is látszik, a hideg szokatlanul déli területekig tudott hatolni, Amerika több területén évtizedek óta nem tapasztaltak ilyen fokú lehűlést.

Mi a felmelegedés szerepe?

Vajon a klímaváltozás felel ezekért a szokatlan jelenségekért? A válasz nem könnyű. A tavalyi meleg, vagy az idei néhol rekordhideg tél lenne inkább a klímaváltozás eredménye? Egyelőre a futóáramlat szerepének megértése sem teljes még. Az biztos, hogy az időjárás szeszélyei az extrém jelenségek kialakulásában eddig is szerepet játszottak, és ez ezután is így alakul majd. A futóáramlatra azonban hat az emberi tevékenység okozta klímaváltozás, ami szárazságokhoz és hőhullámokhoz vezet nyaranta. Az extrém hidegért ugyanakkor nem lehet csak a klímaváltozást felelőssé tenni. Az azonban biztos, hogy az ilyen fagyos napok egyre ritkábban fordulnak elő a Földön.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×