1 °C
Az Ipsos által mért 27 országból 14 esetében áll az első helyen a rangsorban augusztusban, míg Magyarországon a hatodik legmagasabb említésével továbbra sem sorolható a főbb aggodalmak közé.
A tíz éve havi rendszerességgel megismételt What Worries the World kutatássorozat augusztusi, összesen 19 016 felnőtt válaszadó megkérdezésével készült mérése alapján a világ lakosságának 39 százaléka véli úgy, hogy hazájukban jó irányba haladnak a dolgok.
A legelégedettebb országok közt Szaúd-Arábia, Malajzia, India és Ausztria érdemel említést, míg a másik végletet Dél-Afrika, Belgium, Chile, az Egyesült Államok és Magyarország jelentik.
Az USA lakosságának általános hangulatában drámai változás állt be az idei évben.
A kutatás eredményei szerint januárban még az ötödik legoptimistább nemzet volt világszinten az amerikai (56 százalék szerint megfelelő irányba haladtak a dolgok), ezzel szemben augusztusban már hátulról a negyedik helyen állnak a rangsorban (26 százalék). Fordított irányú elmozdulás látható Oroszországban, ahol a múlt havi 33 százalékhoz képest augusztusban már 43 százalék véli úgy, hogy jó irányba tart az ország, ezzel visszatértek a januárban mért szinthez.
A felmérésből az is kiderül, hogy az egyes aggodalmak közül globális szinten továbbra is a COVID-19 járvány, valamint a munkanélküliség ér el kimagasló említést. A felnőtt lakosság 46 százalék nevezte meg legfőbb félelmei közt a vírust. A lokális eredményeket vizsgálva megállapítható, hogy
augusztusban Japán és Ausztrália az a két ország, ahol a leginkább tartanak a fertőzéstől
(egy hónap alatt 11 és 19 százalékpontos emelkedés után 70 százalékos és 67 százalékos említés). De az utóbbi hónapban Belgium, Franciaország és Németország esetében is visszatért a járvány az első helyre a rangsorban.
Magyarország lakossága a világátlagtól eltérően reagál a vírusra.
Míg áprilisban Magyarországon is az első számú veszély volt a világjárvány a lakosság szerint, június óta csak a 6. illetve 7. helyen található meg a rangsorban.
A hazai félelmek legfőbb tárgya (2018 januárja óta változatlanul) az egészségügy helyzete, valamint a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség és a korrupció.
