Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, mitől fél leginkább a magyar - nem a járványtól

Miközben öt hónapja, vagyis európai megjelenése óta fő félelme a világnak a koronavírus-járvány, a magyarok mindössze ötöde aggódik emiatt.

Az Ipsos által mért 27 országból 14 esetében áll az első helyen a rangsorban augusztusban, míg Magyarországon a hatodik legmagasabb említésével továbbra sem sorolható a főbb aggodalmak közé.

A tíz éve havi rendszerességgel megismételt What Worries the World kutatássorozat augusztusi, összesen 19 016 felnőtt válaszadó megkérdezésével készült mérése alapján a világ lakosságának 39 százaléka véli úgy, hogy hazájukban jó irányba haladnak a dolgok.

A legelégedettebb országok közt Szaúd-Arábia, Malajzia, India és Ausztria érdemel említést, míg a másik végletet Dél-Afrika, Belgium, Chile, az Egyesült Államok és Magyarország jelentik.

Az USA lakosságának általános hangulatában drámai változás állt be az idei évben.

A kutatás eredményei szerint januárban még az ötödik legoptimistább nemzet volt világszinten az amerikai (56 százalék szerint megfelelő irányba haladtak a dolgok), ezzel szemben augusztusban már hátulról a negyedik helyen állnak a rangsorban (26 százalék). Fordított irányú elmozdulás látható Oroszországban, ahol a múlt havi 33 százalékhoz képest augusztusban már 43 százalék véli úgy, hogy jó irányba tart az ország, ezzel visszatértek a januárban mért szinthez.

A felmérésből az is kiderül, hogy az egyes aggodalmak közül globális szinten továbbra is a COVID-19 járvány, valamint a munkanélküliség ér el kimagasló említést. A felnőtt lakosság 46 százalék nevezte meg legfőbb félelmei közt a vírust. A lokális eredményeket vizsgálva megállapítható, hogy

augusztusban Japán és Ausztrália az a két ország, ahol a leginkább tartanak a fertőzéstől

(egy hónap alatt 11 és 19 százalékpontos emelkedés után 70 százalékos és 67 százalékos említés). De az utóbbi hónapban Belgium, Franciaország és Németország esetében is visszatért a járvány az első helyre a rangsorban.

Magyarország lakossága a világátlagtól eltérően reagál a vírusra.

Míg áprilisban Magyarországon is az első számú veszély volt a világjárvány a lakosság szerint, június óta csak a 6. illetve 7. helyen található meg a rangsorban.

A hazai félelmek legfőbb tárgya (2018 januárja óta változatlanul) az egészségügy helyzete, valamint a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség és a korrupció.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×