Infostart.hu
eur:
382.08
usd:
327.81
bux:
0
2025. december 8. hétfő Mária
Nyitókép: Pixabay.com

Koronavírus: egyre több maradandó károsodásról tudni

Egy friss kutatás szerint még átlagosan 10 évig élhettek volna a koronavírus-fertőzésben elhunytak. Egyre több a felgyógyultaktól a maradandó károsodásokról, hatásokról szóló beszámoló.

Normál körülmények között - beleértve a meglévő alapbetegségeket is - még átlagosan több mint egy évtizedig élhetett volna azon olaszok többsége, akik az új típusú koronavírus-fertőzés miatt hunytak el - derült ki a skót University of Glasgow friss tanulmányából, amelyet a Business Insiderre hivatkozva a Napi.hu idézett. A még tudományos bírálatra váró, hivatalos publikáció előtti kutatási eredmények szerint a férfiaknak még átlagosan 13, a nőknek 11 évük lett volna. A kutatók a többek között a WHO adatbázisában szereplő statisztikai betegadatokkal dolgozva jutottak a fenti következtetésre. Az elemzés során figyelembe vették az adatbázisban megtalálható információkat a betegekről és azok életesélyeiről, amit korrigáltak a fertőzöttek életkorával és nemével, illetve azzal, hogy milyen egyéb betegségben szenvedtek. A dohányzással kapcsolatos kockázatokat és hatásokat azonban nem vizsgálták.

David McAllister, az egyetem vezető kutatója, a vizsgálat irányítója azzal jellemezte a koronavírus-betegség hosszú távú hatásait, hogy azok olyanok, mint amikor valaki szívkoszorúér-betegségben szenved. Ez a kór szintén lerövidíti az érintettek várható élettartamát.

A lap ugyancsak a Business Insider beszámolója alapján arról is ír, hogy Kínából egyre több fertőzésen átesett betegtől érkezik beszámoló a betegség hosszabb távon is érezhető hatásairól. Egyesek tüdőkapacitása hetekkel, hónapokkal később sem tért vissza a normális szintre, akad, akinél 20-30 százalékkal csökkent. Mint írják, a vérrögképződésre hajlamosabb, vagy más korábbi betegséggel is küzdő túlélők nagyobb eséllyel szenvednek a betegség hosszabb távú hatásaitól, amelyek a tüdő mellett más szerveket is érinthetnek. Ráadásul vannak, akiknél az enyhébb tünetek is lassabban múlnak.

Sokan panaszkodnak a felépülés után is fáradékonyságra, hasmenésre, fejfájásra, az ízlelésük és szaklásuk elvesztésre, vagy más kellemetlenségre.

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy ha a koronavírus-betegség hosszabb távú következményekkel jár, ha tüdő- és más szervkárosodást okozhat, akkor a világ egészségügyi rendszereinek fel kell készülniük ezek folyamatos kezelésére. A kormányoknak számolniuk kell azzal, milyen hatással lehet ez az országuk munkavállalóira, illetve hogyan érintheti a járványt követő remélt gazdasági fellendülést. Emellett a gyógykezelésnél is figyelembe kell venni a hosszabb távú kockázatokat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Szakértő az autós szigorításokról: a kényszerítő eszközök alkalmazását nem lehet kifogásolni, ha nem lépik túl a határokat

Az államtitkár szerint a közúti közlekedési törvény módosításával egyszerűbbé válik a közlekedést zavaró és a biztonságot veszélyeztető járművek elszállíttatása, továbbá jóval hatékonyabbá válhat a közúti ellenőrzés is. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az InfoRádióban elmondta: a kényszerítés módja és szigorúsága leginkább attól függhet majd, hogy az adott személy mennyire áll ellen a rendőri intézkedésnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) felmérése szerint a szellemitulajdon-védelemmel rendelkező európai vállalatok jelentős versenyelőnyt élveznek az erről nem gondoskodó versenytársaikkal szemben: átlagosan 23,8%-kal magasabb bevételt termelnek, illetve 22%-kal magasabb béreket is fizetnek. De hogy állnak ebben a versenyben a magyar vállalkozások, hol áll Magyarország az innovációs rangsorban? Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint vannak területek, amelyeken az ország különösen jól teljesít – például a high-tech iparágak, orvostechnológiai vagy a gyógyszeripari fejlesztések – ugyanakkor még nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy az egyetemi kutatók munkájuk eredményét a piacon próbálják meg hasznosítani. Ezért a hivatal létrehozta a "szabadalmi gyorsítósáv" szolgáltatását, amelynek segítségével 2 hónap alatt információt lehet kapni egy megoldás szabadalmazhatóságáról, 2026 szeptemberétől pedig szellemitulajdon-menedzsment mesterszak indul a Corvinuson, ahonnan olyan szakemberek kerülhetnek ki, akik segíthetnek a piaci szereplőknek gazdasági értéket teremteni az innováció jogi védelméből fakadó előnyökből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×