„A Kárpát-medence 10. századának, a honfoglalás korának embertani, genetikai anyagát szerettük volna jellemezni. A módszerrel az anyai ágon öröklődő DNS-állománynak, a mitokondriális DNS-nek a variabilitását vizsgáltuk, hogy megtudjuk, a honfoglaló népesség anyai ágon mennyire volt egységes” - ismertette az archeogenetikus.

Hozzátette: az összehasonlító mintákba beemelték az olyan adatbázisokat is, amelyek a már megjelent publikációk adatait tartalmazzák. Ezekben Európa népességétől kezdve egészen a távol-keleti népességekig szerepelnek adatok.

„A jelenlegi vizsgálat azt mutatja, hogy a honfoglalók anyai ági genetikai vonala heterogén. Mivel a mintákat a Kárpát-medence különböző területeiről vettük, megpróbáltunk érvényesíteni olyan mintavételi szempontokat is, hogy a honfoglalók szociális struktúrája – gazdagsága, szegénysége, területi elszórtsága – megjelenjen a mintákban” - közölte a kutatás vezetője.

Elmondta, hogy az eredmények szerint több olyan terület van, amelyről eredeztethetők a honfoglaló magyarok.

Ennek durván 20 százaléka egy közép-kelet ázsiai csoport: a mostani kazah sztyeppétől nyugatra, az Urál vonaláig terjedő népességekkel vázolódik fel egy összefüggésrendszer. Emellett az ettől a régiótól nyugatra lévő népességekkel is megvan a kapcsolat, és természetesen megvan a most jelenleg Európában lévő genetikai csoportokkal való hasonlóság is – sorolta a szakértő.

A kutatásban azt is vizsgálták, hogy a mai magyarok etnogenezise mennyiben egyezik meg a honfoglalókéval.

„Ebben az esetben nagy változás történt: például a keleti elemek megjelenése jelenleg a csángó, a székely, illetve a magyar modern népességben alig-alig egy-egy százalékban jelennek csak meg, ami ezen elemek teljes kimosódására utal” - tudatta az archeogenetikus.