A tárgyalások lezárásáról a pártok vezetői – Friedrich Merz (CDU), Markus Söder (CSU), Lars Klingbeil és Saskia Esken (SPD) – tájékoztatták szerda délután a sajtót. Elsőként a leendő kancellár, Friedrich Merz számolt be arról, hogy a hetekig tartó viták után a nagykoalícióra törekvő pártok megállapodtak a vitás kérdésekben is, így megszületett a koalíciós megállapodás, amely a Felelősség Németországért címet viseli.

A koalíciós megállapodás létrejöttét rendkívüli események előzték meg. Mindenekelőtt az, hogy február végén előre hozott parlamenti választásokra került sor annak nyomán, hogy a szociáldemokrata Olaf Scholz vezette, az SPD-ből, a Zöldek pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló korábbi hárompárti kormány tavaly novemberben felbomlott. Az új választásokat ugyan a keresztény pártok szövetsége, a CDU/CSU nyerte meg, a második helyen végző AfD párttal azonban elutasított mindenfajta együttműködést. Így esett a választás a korábbi fő ellenfélre, a választásokon harmadik helyen végző szociáldemokrata SPD-re, annak ellenére, hogy az elmúlt években legfőképp az illegális bevándorlás elleni harc tekintetében, de gazdasági kérdésekben is élesen eltérő álláspontot képviseltek.

A választások nyomán több mint hat hétig tartó egyezkedés azonban közelebb hozta egymáshoz a konzervatívokat és a szociáldemokratákat, amit a most létrejött, több mint 150 oldalas, Felelősség Németországért címet viselő koalíciós megállapodás is tükröz.

Az egyeztetést nemcsak a belpolitikában, de a nemzetközi politikában is rendkívüli események kísérték A konzervatívok és a szociáldemokraták nem sokkal a február 23-i előre hozott parlamenti választások után elemzők szerint rendkívüli megállapodásra jutottak a gazdaság talpra állítását és a biztonság erősítését 900 milliárd eurós hitelcsomagról, amihez szükség volt az új hitelfelvételt szigorúan korlátozó alkotmányos adósságfék lazítására. Az alkotmány módosításához szükséges parlamenti többség érdekében a CDU/CSU és az SPD megszerezte az immár ellenzéki Zöldek Pártjának támogatását.

A koalíciós megállapodás létrejöttét ugyanakkor nagymértékben elősegítette az ukrajnai háború nyomán kialakult orosz fenyegetettség, az elmúlt napokban pedig rendkívüli módon felgyorsította az amerikai elnök, Donald Trump globális vámháborúja, amelynek egyik fő áldozata Németország lehet. Értesülések szerint az elnöki „hadüzenet” nyomán a leendő kancellár, Friedrich Merz minden korábbinál határozottabban vette kézbe a koalíciós egyeztetések irányítását, utalva arra, hogy a Trump által indított kereskedelmi háború ellensúlyozása még nagyobb terheket ró a német gazdaságra.

A megállapodás létrejöttét a kancellárjelölt CDU-elnök, Friedrich Merz, az alkancellári tisztség várományosa, az SPD-alelnök Lars Klingbeil, továbbá a kisebbik keresztény párt elnöke, Markus Söder és a szociáldemokraták másik társelnöke, Sakia Esken ismertetette.

„Németországnak erős és hatékony kormánya lesz”

– jelentette ki Merz, és arról beszélt, hogy a külső körülmények nagy nyomást helyeznek a kormánypártokra, mert többen Németország ellen dolgoznak, és az új koalíciós egyezség ezért „egy új kezdet jele”. Merz – akit az elmúlt hetekben sok bírálat ért az ország eladósodását elutasító korábbi politikájának 180 fokos megváltoztatása miatt – hangsúlyozta, hogy koalíciós megállapodás erős jelzés a német állampolgárok és Európa felé. „A két nagy párt, a politikai közép pártjai képesek megoldani az ország problémáit” – hangoztatta a leendő kancellár, kiemelve, hogy a viták ellenére bizalmi kapcsolat alakult ki a szociáldemokrata párt vezetőivel.

A választási kampányban a koalíciós pártokat erőteljesen megosztó migráció kezelésében kompromisszum jött létre. Eszerint a CDU/CSU és az SPD egyfajta hazatelepítési offenzívában állapodott meg, mint ahogy korlátozzák az országban védelmi státusszal tartózkodó menekültek családegyesítését is. Korábbi értékelések szerint Merz és a CDU híve volt az illegális menekültek azonnali, már a határokon történő kiutasításának, a kancellárjelölt azonban erről most nem tett említést. Elemzők szerint mindez azt jelezte, hogy ezen a téren érvényesült a szociáldemokraták mérsékeltebb álláspontja, amely mindenekelőtt a szomszédokkal való együttműködés szükségességét hangsúlyozta. A megállapodásban foglaltak szerint ugyanakkor, hogy a menekültek kiváltságos esetekben is csak öt év után juthatnak német állampolgárságról az eddigi három helyett.

Kompromisszum született az adópolitika területén is, ezen a téren a szociáldemokraták engedtek korábbi erőteljes adóemelési törekvéseikből. Az általuk sürgetett vállalati adóemelés lekerült a napirendről.

A koalíciós megállapodás az ország előtt álló "történelmi kihívásokat" hangsúlyozta. A elkövetkező évek politikája meghatározó lesz, hogy az országra ténylegesen szabad, biztonságos és a jólétet biztosító jövő vár – szögezte le, és hozzátette, Németországnak cselekvésre képes és kész kormánya lesz – üzenve ezzel az amerikai elnöknek is.

A koalíciós megállapodás hangsúlyozta a gazdaság fellendítéséhez elengedhetetlen ösztönzők szükségességét, állást foglalt a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartása mellett. Szigorítást vetített előre a rászorulóknak nyújtott polgári támogatás, az úgynevezett Bürgergeld folyósításával kapcsolatban is.

Megállapodás született a miniszteri tárcák elosztásáról.

Eszerint a CDU és a CSU a kancellári hivatal mellett összesen kilenc minisztériumot vezet majd, köztük a külügy- és belügyminisztériumot, a gazdasági tárcát, az oktatási és családügyi minisztériumot Az SPD hét minisztert delegálhat, köztük a leendő védelmi tárcavezetőt, valamint a pénzügyminisztert, továbbá a igazságügyi, valamint a munkaügyi minisztérium vezetőjét.

A külügyek irányítója a ZDF szerint a kereszténydemokrata Johann Wadephul lehet, míg a védelmi tárca élén továbbra is Németország legnépszerűbb politikusa, a szociáldemokrata Boris Pistorius marad. A biztonság és a védelem erősítésének szükségességére utal, hogy létrehoznak egy nemzetbiztonsági tanácsot.

Németország háború utáni történetében ez az ötödik úgynevezett nagykoalíció. Ebből három a Merkel-korszakban volt hatalmon. Ennek ellenére Merz a nagykoalíció, azaz a GroKo hagyományos nevet nem említette, egy korábbi nyilatkozata alapján elsősorban azért, mert a két hagyományos párt a közelmúltban alakult új Bundestagban nem rendelkezik kétharmados többséggel

Ami a folytatást illeti, az SPD már jelezte, hogy a tagságot online szavaztatja a koalíciós megállapodásban foglaltakról, a CDU pedig egyfajta szűk pártkongresszust tart erről április végén.

Ha minden az előzetes menetrend szerint halad, értesülések szerint Merz kancellárról május első hetében szavaz a 630 fős Bundestag. Megválasztásához abszolút többségre, azaz 316 szavazatra van szükség.