Az Európai Unió által felajánlott kölcsönös nulla százalékos vám nem elég engedmény Donald Trumpnak arra, hogy felfüggessze az uniós tagállamokra is vonatkozó importvámokat. Az amerikai elnök jelezte: a felfüggesztés feltétele, hogy az Európai Uniónak el kell köteleznie magát 350 milliárd dollár értékű amerikai energia megvásárlása mellett.

Hortay Olivér szerint a 2024-es év adatait alapul véve nincs túl nagy realitása annak, hogy az Európai Unió 350 milliárd dollár értékben energiát vásároljon az Egyesült Államoktól. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az InfoRádióban elmondta: tavaly cseppfolyósított földgázt körülbelül 20 milliárd, olajat pedig nagyjából 60 milliárd dollár értékben vett az EU az USA-tól, a jövőben ennek a többszörösére lenne szükség. Megjegyezte azt is, hogy Donald Trump leszorítaná a világpiaci energiaárakat, ami még nagyobb mennyiségnövekedést követelne meg.

A cseppfolyósított földgáz esetében az utóbbi években az USA a kitermelt, exportált LNG mintegy felét az Európai Uniónak értékesítette. Évente átlagosan 118 milliárd köbméternyi mennyiséget ad el az Egyesült Államok, és 2024-ben 51 milliárd köbméternyi LNG-t vettek az uniós tagországok a tengerentúlról. A mostani előrejelzések szerint 2030-ra megduplázhatja a kapacitásokat, illetve az LNG-eladásokat is az USA.

Az olajbeszerzések tekintetében a készletek 17 százalékát Amerikából vásárolja az unió, de nettó értelemben már Donald Trump első elnöksége alatt olajexportőrré vált az Egyesült Államok. Hortay Olivér szerint az olajra is igaz, hogy komoly kapacitáskorlátokat kellene leküzdeni. Úgy véli, az amerikai elnök által hangoztatott 350 milliárd dolláros energiahordozó-értékesítés a teljes külkereskedelmi deficitre vonatkozik. Mint fogalmazott,

nem véletlen, hogy Donald Trump fel akarja pörgetni az energiakereskedelmet, hiszen tavaly csökkent az Európai Unió cseppfolyósított földgázbeszerzése az USA-ból.

2023-ban még 62 milliárd köbmétert vásárolt az európai közösség, 2024-ben viszont már csak alig több mint 50 milliárdot.

Ennek egyik oka az, hogy rendkívül drága elszállítani az LNG-t az Európai Unió területére. Ha pedig találnak olcsóbb alternatívát a piaci szereplők, akkor értelemszerűen azt fogják választani. A másik fő ok a gazdasági szankciókhoz kapcsolódó nem várt következmény: az oroszok kétmilliárd köbméterrel növelték az Európai Unióba irányuló cseppfolyósított földgáz-szállítmányok volumenét. Ez akkor következett be, amikor felkerült az EU szankciós listájára az orosz cseppfolyósított földgáz továbbértékesítése, így a korábban továbbértékesítésre szánt szállítmányok is az Európai Unióban landoltak.

A szakértő azt gondolja, Donald Trump elvárja az uniós vezetőktől, hogy a jövőben arra ösztönözzék a legfontosabb piaci szereplőket, hogy

hosszú távú szerződéseket kössenek a folyamatosan növekvő kapacitásokra az amerikai kitermelőkkel és szállítókkal.

Az olaj tekintetében nem igazán állnak rendelkezésre egzakt előrejelzések, de eddigi megszólalásai és intézkedései alapján az amerikai elnök nagyszabású újraiparosítást tervez, ami Hortay Olivér elmondása szerint növelné az USA belső energiaigényeit is. „A növekvő kapacitásokat vélhetően nem lehet teljes egészében exportálni, a belső fogyasztás is el fogja vinni ezeknek egy részét, Donald Trump pedig várhatóan arra fog törekedni, hogy lejjebb menjenek az energiaárak” – magyarázta a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.

Kaotikus helyzet sok-sok kérdőjellel

Az elmúlt napokban közzétett előrejelzések szerint a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára 60-ról akár 40 dollár alá is csökkenhet a vámháború és az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) nem várt kitermelés-növelése miatt. Hortay Olivér jelezte: ahhoz, hogy az EU elérje az említett 350 milliárd dolláros összeget, még nagyobb volumennövekedésre lenne szükség.

A szakértő bizonytalannak és kaotikusnak nevezte a jelenlegi helyzetet, mivel egyes szereplők nyilatkozatai után szinte egyik napról a másikra más szituáció áll elő. Ezzel együtt kevés esélyt lát arra, hogy ha nem születik megegyezés a felek között, akkor Donald Trump korlátozná az energiaexportot az Európai Unió országaiba. Éppen azt szorgalmazza, hogy felpörgesse a kereskedelmet, és minél több földgázt adjon el, így ennek megfelelően is tárgyal.

Hortay Olivér úgy véli, Donald Trump hasonló, hosszú távú szerződést szeretne kötni az uniós vezetőkkel, mint Joe Biden 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörését követően, melynek következményeként évente 50 milliárd köbméter fölé futott az EU beszerzése energiahordozókból a tengerentúlról.