Az ország legnagyobb szakszervezetei által szervezett sztrájk nyomán leálltak a kompok és a vonatok, a repülőterek pedig 24 órára, szerda éjféltől kezdődően függesztették fel a járatok indítását és fogadását. Athénban részlegesen leállt a metró-és buszforgalom is, és ritkították a villamosközlekedést is.

Az ország legnagyobb, mintegy kétmillió dolgozót képviselő magánszektorbeli egyesülete, a GSEE közleményben kiemelte, hogy az áremelkedés miatt a fogyasztási adatok 10 százalékkal csökkentek a 2019-es évben regisztrálthoz képest. Hozzátette, hogy az emberek fizetésének több mint 40 százaléka megy el csak a lakhatási költségekre.

A közszolgáltatási szektorban dolgozók szakszervezete (ADEDY) ugyanakkor kartellezéssel vádolta az energiaszektor szereplőit, illetve a turisztikai fejlesztések ellenőrizetlenné válását okolta a válságért.

Rendőrségi jelentések szerint több mint tízezren gyűltek össze az athéni Szintagma téren, az emberek hangosan skandálva fizetésemelést követeltek, és a kormányzó Új Demokrácia pártot szidták.

Az ország második legnagyobb városában, Szalonikiben mintegy ötezer tüntető gyűlt össze.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint EU-szerte Görögországban volt a vásárlóerőben kifejezett minimálbér az egyik legalacsonyabb januárban, Portugália és Litvánia után. A görög munkaügyi minisztérium adatai szerint az átlagbér havi 1342 euróval (körülbelül 546 ezer forint) még mindig 10 százalékkal alacsonyabb, mint 2010-ben, a pénzügyi válság kitörése idején.

A kormány ígéretet tett a minimálbér további emelésére, 950 euróra (csaknem 387 ezer forint), a közszférában dolgozók szerint azonban az élelmiszerre, a közüzemi szolgáltatásokra és a lakhatásra fordított havi kiadások gyorsan növekedtek, Így az elmúlt évtizedben eltörölt éves prémiumok azonnali visszaállítását követelik. Ezt a követelést a kormány - költségvetési megszorításokra hivatkozva - elutasította.