Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke (b) és Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a külhoni magyarok magyar nyelvű oktatását támogató Szülőföldön Magyarul program indulásáról tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2025. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Elindult a Szülőföldön Magyarul program

Bruttó százezer forintos támogatásra pályázhatnak a Szlőföldön Magyarul program keretei között azok a határon túli magyar fiatalok, akik külhoni, magyar nyelvű intézményben tanulnak.

Ismét pályázhatnak a határon túli magyar diákok és egyetemi hallgatók a Szülőföldön Magyarul program által nyújtott anyagi támogatásra. A programot a magyar kormány részéről Nacsa Lőrinc államtitkár vezetésével a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság kezeli, a lebonyolításban operatív oldalról a Rákóczi Szövetség partnerként közreműködik. A szervezet elnöke az InfoRádióban elmondta, a cél, hogy a külhoni magyarok magyar nyelvű tanulmányait támogassák óvodás kortól egészen az egyetem végéig.

Erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és muravidéki óvodások, általános és középiskolások, valamint főiskolai és egyetemi hallgatók részesülhetnek a támogatásban, akik szülőföldjükön magyar nyelvű oktatásban, magyar nyelvű nevelésben vesznek részt. A programra a gyerekeket a szülők, míg a főiskolai és egyetemi hallgatókat saját maguk regisztrálhatják – tette hozzá Csáky Csongor.

Az érdeklődők maximum bruttó 100 ezer forintos összegre lehetnek jogosultak, a jelentkezés menetét pedig már az is segíti, hogy digitális platformon, a mipont.hu oldalon érhető el a pályázat. A Rákóczi Szövetség elnöke kiemelte, tavaly – köszönhetően az újonnan indított online platformnak – 237 ezer kérelem érkezett be; a szervezet abban bízik, hogy idén még több külhoni magyar fiatalnak tudnak majd segíteni.

„Ez a magyar államnak a meghosszabbított keze a külhoni magyar családok felé, hiszen a program szinte minden családot, minden szülőt, minden gyermeket érint, aki valahol a szomszédos országokban magyarul végzi a tanulmányait, és megőrzi az anyanyelvét és a magyar kultúrát” – fogalmazott. Csáky Csongor arra is kitér, a program időzítése azért is fontos, mert ebben az időszakban választanak a szülők iskolát a gyermekeiknek, és ezzel is rá lehet irányítani a figyelmet arra, hogy a magyar iskolaválasztás az nem csak a gyermek szempontjából előnyös, hanem a közösség hosszú távú megmaradását is szolgálja.

A jelentkezéshez mindössze arra van szükség, hogy a szülő vagy az egyetemisták esetében maguk a hallgatók igazolják külhoni intézményben magyar nyelvű oktatásban vesznek részt. A pályázatot május 8-ig lehet benyújtani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×