Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.71
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje a védelmi és gazdasági beruházások tervéről tartott vitán, mielőtt a képviselők szavaznak a tervezetről a német parlament, a Bundestag plenáris ülésén Berlinben 2025. március 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Donald Trump vámháborúja váratlan lépésre ösztönözte Friedrich Merzet

Németország az egyik fő áldozata lehet az amerikai elnök vámháborújának, aligha véletlen, hogy Donald Trump kereskedelmi hadüzenete rányomja bélyegét a német kormánykoalíciós tárgyalásokra is.

Mostanáig azzal vádolták a választások utáni koalícióra készülő konzervatív CDU/CSU-t és a szociáldemokrata SPD-t, hogy saját érdekeiket előtérbe helyezve, vitákkal tarkítva igencsak lassan jut előre az egyeztetésekkel. Különösen sok bírálat érte a kancellárjelölt Friedrich Merzet, akinek mindenekelőtt az erélytelenséget és a felkészületlenséget rótták fel. Az amerikai elnök globális kereskedelmi háborúja azonban a jelek szerint nemcsak a német kormányalakítást gyorsíthatja fel, hanem hozzájárul a kancellárjelölt aktvitásának és erélyességének erősödéséhez is. Mindezt maga Merz támasztotta alá az X platformon megjelent nyilatkozatában.

„A világágméretű tőzsdei összeomlás elkerülhetetlenül nyomja rá bélyegét a koalíciós tárgyalásokra” – fogalmazott a kancellárjelölt, aki szerint az amerikai elnök kiszámíthatatlan kereskedelempolitikája miatt a pénzügyi, illetve tőzsdei válság további eszkalálódása várható. A nemzetközi részvény- és kötvénypiacokon a helyzet drámai, és tovább romolhat – tette hozzá.

Merz felszólította a koalíciós partnereit a tárgyalások felgyorsítására. Minden eddiginél sürgetőbb, hogy Németország a lehető leggyorsabban helyreállítsa nemzetközi versenyképességét, és ennek kell a koalíciós tárgyalások középpontjában állnia. Ezzel összefüggésben a legégetőbb feladatok között az adócsökkentés szükségességét, a vállalatok és a polgárok számára az energiaárak csökkentését, továbbá a bürokrácia lefaragását említette.

Egybehangzó értesülések szerint az amerikai elnök vámháborús intézkedése nyomán a gazdaság talpra állításával, de mindenekelőtt a migráció kezelésével kapcsolatos nézeteltérések ellenére a CDU/CSU és az SPD „rákapcsol” az egyeztetések menetére. Olyannyira, hogy a tárgyalásokon részt vevő szociáldemokrata politikusok szerint akár már a hét végére a legtöbb vitás kérdésben megállapodás születhet.

Mindezt megerősítették a ZDF által idézett elemzők, akik szerint a Trump által bejelentetett büntetővámok növelik a nyomást a koalíciós feleken is. Az egyeztetések lezárása a hétvége előtt lehetséges – fogalmaztak konzervatív és szociáldemokrata képviselők. Erre utal az az értesülés is, hogy a még hivatalban lévő Olaf Scholz kancellár megvitatta az amerikai vámokra adandó európai, illetve német választ a CDU/CSU és az SPD vezetőivel.

A világgazdaság „turbulenciája” jelezte, hogy Németországnak sürgősen szüksége van egy cselekvésre képes kormányra és mindenekelőtt reformokra a versenyképesség növelése érdekében – idézte a ZDF Jens Spahnt, a CDU elnökségi tagját

Szakértők korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy az amerikai vámpolitika miatt a német gazdaságot sorozatban immár a harmadik évben fenyegeti recesszió. Az új német kormánynak rövid távon nehézségei lesznek a kereskedelmi sokk tompításában – figyelmeztettek.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×