Címke: genetika (71 cikk)

Gyökeresen továbbfejlesztették magyar kutatók a hat évvel ezelőtt bemutatott prime génszerkesztő módszert.

Genetikai egyezések igazolják a tizedik századi magyarok egy részének uráli eredetét - derül ki az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja kutatóinak közreműködésével készült tanulmányból, amely csütörtökön jelent meg Cell című tudományos folyóiratban.

Az Alföldön és a sztyeppéken feltárt sírokban talált minták összevetésével genetikai kapcsolatot találtak az Urál melletti és a Kárpát-medencébe vándorolt szarmaták között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói - közölte a felsőoktatási intézmény a honlapján.

A bizonyos közös ős egy többsejtű élőlény volt, ami mintegy 600 millió évvel ezelőtt élhetett, és két „leszármazottja” közül az egyikből fejlődtek ki a mai organizmusok.

Egy kínai vezetésű nemzetközi kutatócsoport genetikai bizonyítékot talált arra, hogy a burgonya egy ősi kereszteződés eredményént kialakult növényfaj, amelyben a paradicsom meghatározó szerepet játszott. A kutatás szerint a ma ismert burgonya mintegy 9 millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor egy paradicsomszerű növény és az Etuberosum nevű, gumót nem képző faj kereszteződött.

Egy új genetikai teszt már ötéves kortól képes azonosítani a súlyos elhízás kockázatának kitett embereket. A kutatás ötmillió alany adatain alapul, a folyamat során genetikai és fizikai tulajdonságokat is figyelembe vettek a szakemberek.

Kutatók szerint nemcsak a környezet és – kortól függően – szüleink lemez- és CD-gyűjteménye vagy playlistje befolyásolhatja a zenei ízlésünket, hanem a génjeink is. Egy új tanulmány szerint ez a magyarázata annak, hogy van, akinél ugyanaz a dal mély érzelmeket vált ki, míg mások számára puszta zaj marad.

Kutatók megfejtették a 117 évesen elhunyt nő titkát.

Egy négyezer éve Közép-Kínában őshonos sertésfajtát klónoztak Hunan tartományban, amivel a majdnem a kihalás szélén álló állatfajtát szeretnék megőrizni, és fokozatosan kiszorítani a kínai gazdaságokból az egyre dominánsabb külföldi ipari sertésfajtákat.

A nyugati vármegyékben élők születéskori várható élettartama évekkel haladja meg a keleti régiók lakosainak várható élettartamát – egyebek mellett ezt állapítja meg Magyarország első longevity (várható élettartam) térképe. Ujhelyi Nelli táplálkozáskultúra-kutató az InfoRádióban elmondta: az élettartamot befolyásoló tényezőket veszik górcső alá, hogy a jövőben tudatos életmóddal képesek legyünk növelni életéveink számát.

Jelenleg a világ népességének mindössze 2 százaléka rendelkezik zöld szemekkel, így ez a legritkább szemszín a világon.

A 2023-as jelentésben az áll, hogy a női 66 kilogrammos súlycsoportban olimpiai aranyat szerző algériai ökölvívó egy 5-alfa reduktáz nevű szexuális fejlődési rendellenességben szenved, ami biológiailag férfiaknál fordul elő.

A korai megjelenésű rákot gyakran előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, ezért a fiataloknak sem szabad figyelmen kívül hagyniuk semmilyen tartós tünetet.

Arabica kávéból fogy a világon a legtöbb, éppen ezért lenne különösen fájdalmas, ha a klímaváltozás miatt visszaszorulna, eltűnne.

Akár a páciens egészségi állapotára vagy a jövőben kialakuló betegségeire is következtetni lehet az anyagcsere-folyamatokból a jövőben egy új módszernek köszönhetően, amelyet a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói fejlesztettek ki.

A biológia iparosításával forradalmasítja az üzemanyagok és gyógyszerek előállítását, de jobb, ha nem kerül ki a szabad természetbe.

Igaz, hogy a szinesztézia ritka és lenyűgöző, ugyanakkor rettenetes is lehet.

A testsúly meghatározásában fontos szerepük van az agyi folyamatoknak, ugyanis kutatók kiderítették, hogy legalább 1500 különböző gén kapcsolódik testünk tömegéhez.

Az eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködve fejlesztették ki.

Szerhasználatra és addiktív viselkedésre is hajlamosító géneket és génvariánsokat azonosított egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetésével. A felfedezés nemcsak a korábbi eredményeket erősíti, miszerint a függőség genetikai meghatározottságú lehet, hanem azt is, hogy egyes gének egyszerre többfajta szenvedélybetegség kialakulásához is hozzájárulhatnak.