Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Hszi Csin-ping kínai (b) és Joe Biden amerikai elnök kézfogása a kétoldalú találkozóján, a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozója előtt az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Dua luxusüdülőhelyen 2022. november 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Szakértő: nem szükségszerű, de kitörhet a valódi háború is Amerika és Kína között

Valószínű, de nem elkerülhetetlen az Egyesült Államok és Kína közötti háború – mondta a Harvard Egyetem egyik vezető politológia szakértője. A téma Donald Trump elnöknek a Kínát különösen sújtó védővámjai miatt kapott aktualitást.

Lehet, hogy nem szükségszerű, de kitörhet a háború Amerika és Kína között – avagy ha optimistábban tekint az ember a megjegyzésre, akkor „lehetséges, de nem elkerülhetetlen” a világ két vezető gazdaságának katonai összecsapása. Ezt a értékelést fogalmazta meg Graham Allison, a Harvard Egyetem John F. Kennedy Államigazgatási Intézetének alapító dékánja. Allison azért is tekintély a nemzetközi kapcsolatok témakörében, mert Bill Clinton volt elnök alatt helyettes védelmi miniszter volt.

Az ő nevéhez fűződik a Thuküdidész csapdája elmélet, amely szerint egy felemelkedő hatalom és a már létező hegemón elkerülhetetlenül összecsap. Az elmélet az ókori görög történészről kapta a nevét, aki Spárta és Athén szembenállásának krónikása volt.

Az elméletet Pekingben is tanulmányozták, sőt az amerikai–kínai viszony fő keretrendszereként tekintenek rá – írta a South China Morning Post című hongkongi lap. Hszi Csin-ping elnök – aki tavaly fogadta Allisont – is említette, bár nem tekinti elrendeltetettnek a két nagyhatalom háborúját.

Graham Allison akkor tette megjegyzését, amikor Donald Trump amerikai elnök a korábbi 20 százalék mellé további 34 százalékos vámot vetett ki a Kínából érkező termékekre. Kína gyors ellencsapása – a kulcsfontosságú ritka földfémekhez való hozzáférés korlátozása – aggodalmat keltett, hogy a két ország még keményebb rivalizálásba kezd és kevesebb lehetőség marad a tárgyalásra.

Egyes magyarázatok szerint Trump valójában valamiféle alkudozásra számított Pekingtől, a vámokról szóló bejelentése után, mert azt mondta, hogy a kínaiak pánikba estek és túlreagálták a lépést. A két nagyhatalom között korábban már a Tajvan önállóságát fenyegető kínai lépések is feszültséget keltettek, bár az a tény, hogy Trump még a szigetet is keményen megvámolta, arra utal, hogy Kína-politikája fókuszában Peking kereskedelmi többlete áll.

Közgazdászok felvetették, hogy a nem katonai „nukleáris fegyver” Kína kezében az, hogy Japán után az amerikai államadósság – államkötvények – vezető birtokosa. Ha hirtelen elkezdené eladni a papírokat, akkor – papíron – megugrana a Washington által fizetendő kamat. Kína ezzel azonban magának is ártana, mert megdrágulna saját valutája, ami kárt okozna az exportnak, miközben az amerikai Fed ki tudná védeni a manővert azzal, hogy maga is állampapír-vásárlásba kezdene, ezzel visszaszorítva a hozamokat.

A harvardi politológus úgy véli, hogy Kína és Amerika egymásra utaltsága a gazdaság, a pénzügyek és a klímaváltozás terén az, ami miatt el tudják kerülni a katonai összecsapást. Emlékeztetett a hidegháborús „kölcsönösen biztosított megsemmisítés” doktrínájára, amikor az atomfegyverek egyensúlya miatt a nagyhatalmak nem csaptak össze. Amerika és Kína is saját magát pusztítaná el, ha megtámadná a másikat – mondta. Alison szerint a tudatos kormányzás és a folyamatos kommunikáció előzheti meg a konfliktust.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.

Jön majd eső, mutatjuk az időpontot

Van egy jó hír: jön az eső, de van rossz hír is: majd augusztus 17-e után számíthatunk csapadékra. Addig valahogy próbáljuk kihúzni... A másik jó hír, hogy legalább durva kánikula, hőhullám nem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

Miközben Európa az energiaátmenetre és a karbonsemlegességre összpontosít, egy kevésbé látványos, mégis alapvető kérdés háttérbe szorul: hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló nyersanyagokat. Pedig ma már egyre több nemzetközi elemzés igazolja, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán a hulladék mennyiségét csökkentheti, hanem érdemben mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, lassíthatja a biodiverzitás csökkenését, és új gazdasági lehetőségeket is teremthet. Bár a rendelkezésre álló bizonyítékok egyre meggyőzőbbek, a körforgásos gazdaság széles körű elterjedését továbbra is lassítják a rövid távú gazdasági érdekek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×