eur:
411.75
usd:
395.5
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Italys soccer team coach Vittorio Pozzo, surrounded by his players, holds aloft the Jules Rimet Cup,after Italy won the World Cup Final, in Colombes Stadium, Paris, France, June 19, 1938. Italy defeated Hungary by four goals to two in the final. (AP Photo)
Nyitókép: Anonymous

Rendhagyó vb-történelem: 1938 - politika a futballpályán

Ezüstérmet szerzett a magyar labdarúgó-válogatott a III. világbajnokságon, Franciaországban. Noha a kor legjobb csapatától kapott ki Dietz Károly válogatottja, azóta is vitatott, miért kellett meggyengíteni a döntőre Korányi, Toldi és Turay mellőzésével a tizenegyet. Tartja magát a hiedelem: a politika szólt bele, teljesíteni kellett a „baráti” olaszok kérését. Vb-történelmi sorozatunk 3. része.

A helyszín

Franciaország (Antibes, Bordeaux, Le Havre, Lille, Lyon, Marseille, Párizs, Reims, Strasbourg, Toulouse)

A dátum

1938. június 4–19.

Különlegesség

A tervezett tizenhat helyett csak tizenöt csapat indult, miután az osztrákok az anschluss miatt nem indulhattak. A FIFA nem hívta meg helyükre a selejtezőben legyőzött letteket, ellenben sikertelenül ajánlgatta a helyet a tagjai közé nem is tartozó angoloknak. Először nem nyert a rendező, először szerepelt a vesztes oldalon egy olyan csatár aki négy gólt is szerzett egy meccsen.A lengyel Wilimowski hiába lőtt négyet a braziloknak, csapata 6:5-re kikapott, és kiesett. Három mérkőzés döntetlenre végződött, ezeket meg kellett ismételni. A brazil–csehszlovák mérkőzésen a magyar Hertzka Pál három játékost is kiállított, ez azóta is (már beállított) rekord.

A győztes dicsérete

A Squadra Azzurra az 1935. október 27-i, prágai veresége után a világbajnokság rajtjáig egyetlen meccsét sem veszítette el. Lenyűgöző volt tizennyolc mérkőzésének a gólaránya is: 47:16. A tornán nagyon nehezen verte ugyan meg a ma már nem is sejthető, hogy milyen erős norvégokat, könnyedén lépett túl a közönség tüntető ellenszenvével sem törődve a rendező franciákon (ez volt az első alkalom, hogy rendező ország vereséget szenvedett labdarúgó-világbajnoki mérkőzésen), nem könnyen, de legyőzte az elődöntőben a brazilokat, majd megverte a meggyengített magyar csapatot. A torna legjobb válogatottja nyerte meg a világbajnoki címet, amely a továbbra is távolmaradásával tüntető angol válogatottal is felvette a versenyt.

A meglepetés

Az első az volt, hogy a németek nem bírtak a svájciakkal, Sepp Herberger birodalmi edző hiába szólt előre, a politika ragaszkodott ahhoz, hogy a korábbi egységet megbontva, fele részt német, fele részt osztrák játékosokból áljon a csapat. Mindazonáltal a magyarok örültek az eredménynek, szívesebben játszottak a svájciakkal, mint a németekkel a negyeddöntőben. Szenzációt keltett a kubaiak sikere a románok ellen, ma már hihetetlenül hangzik, hogy a karibi ország válogatottja a legjobb négy közé kerülésért játszhatott. Meglepetést keltett, hogy az elődöntőben a svédek már az első percben vezetek a magyarok ellen, igaz, aztán a mieink ötöt rúgtak, s akár tíz is lehetett volna a vége. S ha már meglepetéseknél tartunk: értetlenül figyelte nemcsak a hazai közvélemény, de a nagyvilág is a magyar válogatott döntőbeli összeállítását, amelyből Toldi Géza, Korányi Lajos és Turay József is hiányzott.

A legjobbak

Az akkori sajtó szerint a finálé volt arról hivatott dönteni, hogy Silvio Piola és Sárosi György közül ki lesz a torna legjobb játékosa. A magyar középcsatár addig minden mérkőzésén szerzett gólt. A döntőben bevette Aldo Olivieri kapuját, de Piola, miként Gino Colaussi, még rajta is túltett, egyaránt két-két gólt szerzett. A Mondial harmadik nagy csillagaként Leônidast emlegették.

Az álomcsapat

Olivieri (olasz) – Domingos da Guía (brazil), Rava (olasz) – Serantoni (olasz), Andreolo (olasz), Locatelli (olasz) – Biavati (olasz), Meazza (olasz), Piola (olasz), Sárosi dr. (magyar), Leônidas (brazil)

A gólkirály

A brazil Leônidas érdemelte ki a címet, aki négy gólt szerzett a lengyelek ellen, egyet-egyet a csehszlovákok elleni két mérkőzésen, ellenben (állítólagos sérülése miatt) nem léphetett pályára az olaszok elleni elődöntőben. A 3. helyért vívott találkozón két gólt lőtt a svédeknek.

Magyar szálak

Minden idők legsikeresebb magyar világbajnoki szereplése volt az 1938-as, holtversenyben az ugyancsak ezüstéremmel zárt 1954-essel. A Dr. Dietz Károly által irányított válogatott Holland-India (6:0), Svájc (2:0) és Svédország (5:1) legyőzésével jutott a párizsi döntőbe, ahol 4:2-re kikapott a mumusának számító olaszoktól. Az olasz színekben a tornán pályára lépett mind a tizennégy játékosnak volt a pályafutása során magyar edzője! A vb-elődöntős svédek szövetségi kapitánya Nagy József volt, az első edző, aki külföldi kapitányként világbajnoki elődöntőbe vitt egy válogatottat. A románoknál ezúttal is szerepeltek korábbi vagy későbbi magyar válogatottak, így Barátky Gyula, Kovács Miklós, Bodola Gyula.

A legfontosabb adatok

Mérkőzések száma: 18. Gólok száma: 84 (4,67-es átlag). Össznézőszám: 483 000 (26 833-es átlag)

A döntő

Olaszország–Magyarország 4:2 (3:1). Gólszerzők: Colaussi 6., Titkos 8., Piola 17., Colaussi 35., Sárosi 70., Piola 83.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 20:53
×
×
×
×