Az orosz-ukrán háború kitörése óta az Európa és Ázsia közötti légi útvonalnak körülbelül a fele, a teljes ukrán és orosz légtér le van zárva az európai légitársaságok számára, és az oroszok sem engedik be az európai gépeket a légterükbe. De ennek is vannak haszonélvezői – mondta az InfoRádióban Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója.

„A nem európai légitársaságok, mint például az Öböl-menti országok társaságai gond nélkül használják az orosz légteret a mai napig is.

Ha egy járat Dubaiból Los Angelesbe megy, akkor az útvonala átvezet Oroszország és az Északi-sark fölött, és meg is érkezik az Egyesült Államok nyugati partjához”

– magyarázta a szakértő.

A többi légitársaságnak azonban nagyon komoly gondot okoz a légtérzár. Ha például egy európai társaság Japánba szeretne egy gépet eljuttatni, akkor nincs módja az északi kerülőre, hiszen mindenképpen érintenie kellene Oroszország légterét, az pedig teljesen irracionális lenne, hogy az USA és Kanada felől közelítsen. Emiatt a nyugati légitársaságok délről repülnek Ázsia felé, azaz elkerülik Ukrajnát és Oroszországot, amiben viszont Magyarországnak is nagy az érintettsége az utóbbi 3 évben.

az Európa és Ázsia közötti légi forgalom jelentős része, mi több, szinte az egésze átrepül a magyar légtéren az érintett időszakokban, vagyis igencsak megnőtt a forgalom

– mondta az Egek Ura alapítója. Ennek egyéb következményei is vannak, például nagyon komoly kihívás elé állította a magyar léginavigációs szolgáltatót, a HungaroControlt. A szakértő hozzátette, ezt a társaság rendkívül jó szakmai színvonalú munkával menedzseli.

Az európai légitársaságok oroszországi járatainak leállítása és az ázsiai járatok hatalmas kerülőútjai nagyon komoly üzleti veszteségeket okoznak a cégeknek, a menetidő olykor napi 6 órával is megnőtt. Ez változtatásokra kényszerítette a repülőtereket üzemeltető társaságokat és mindenki mást is, akinek a szolgáltatása a légi közlekedéstől függ – mondta az Egek Ura blog alapítója.

Az egyik következmény, hogy aki Európából Oroszországba utazna, az most Törökországban vagy az Öböl-menti államokban kénytelen átszállni. A másik, hogy az európai légitársaságok ázsiai járatai akkora kerülőre kényszerülnek, hogy a légitársaságoknak a korábbi egy-két évtizedben használt járattervezési rutinokat teljes mértékben el kellett feledniük.

„Nem csak az Európából Japánba, de az Európából Hongkongba, Szingapúrba, Délkelet-Ázsiába közlekedő járatok menetrendje is alapvetően megváltozott, hiszen 1-3 órával nőttek a menetidők irányonként. Ez egy repülőgép teljes napját nézve azt jelenti, hogy egy oda-vissza úton 4-6 órával többet van a levegőben. Ezért át kellett írni a menetrendeket, módosítani kellett a csatlakozásokat, ami pedig már a repülőterek kapacitástervezését is érinti. Már három éve tart azaz állapot, amit a klasszikus példával lehet illusztrálni:

egy nagyon apró dominót megpöckölünk, és borul utána az egész sor, mindenhol változásokat kell életbe léptetni.

Mi ennek a következménye a nap végén? Bizonyos légitársaságok bezárnak olyan útvonalakat, amelyeket ilyen körülmények között nem tudnak nyereségesen üzemeltetni. Más útvonalakra pedig az ezzel járó plusz költségeket kell megfizettetni az utasokkal, vagyis már az alaptarifáknál is jelentősen drágultak ezek a repülőjegyek – Mondta Varga G. Gábor.

További, „rendkívül érdekes jelenségként” említette, hogy amikor például Japánból Európába tér haza egy légi járat, akkor könnyen lehet, hogy a hazafelé tartó útvonalon Észak-Amerika fölött repül el, és a Brit-szigetek felől érkezik meg Európába, mert amíg Európából Japánba még gazdaságos az orosz légteret dél felől kerülni, addig nagyon sokszor vannak olyan légköri és szélviszonyok, hogy visszafelé ez már nem az.

A szakértő úgy látja, hogy ha az orosz–ukrán háborúban tűzszünetet vagy békét érnek el, akkor helyreállhat a légi közlekedés rendszere, de nem hirtelen. Különösen az interkontinentális járatokat üzemeltető légitársaságoknak komoly járattervezési központjaik vannak, ahol a kockázatelemzés kiemelt része a tevékenységnek.

Nyilvánvalóan vannak tervek arra, hogy mi történik akkor, hogyha megszületik a béke, de azután

a légitársaságoknak még meg kell győződniük arról, hogy nincsenek kontrollálatlan katonai cselekmények ezekben a légterekben,

és csak ezután lehet feloldani a légi jogi korlátozásokat, majd újratervezni a járatok útvonalát. Ez egy több hétig tartó folyamat.

„Valószínűleg mindenki gyorsan fogja ezt csinálni, mert alapvető gazdasági érdek, hogy Oroszország légterét lehessen használni, ugyanakkor a repülőgépek és az utasok biztonsága minden gazdasági érdeket felülír. Láttuk például az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlenségét, amelyik belekeveredett egy harci aktivitásokkal járó légtérbe és szerencsétlenül járt – ilyet nem engedhet meg magának a légi közlekedés” – hangsúlyozta az InfoRádióban Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója.