Minden egyes forradalmunk, nagy történelmi eseményünk kibontakozásánál ott voltak jeles íróink, költőink, és nem volt ez másként 1956-ban sem - hangoztatta az ünnepségen a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára.

Novák Irén emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalom kitörése előtt megjelentek olyan rendszerkritikus írások, amelyeket "korábban elképzelni se mertek sokan".

"Az írószövetség Bajza utcai székháza 1956 októberében a forradalom egyik szellemi központjává vált, az itt megfogalmazott kiáltványok, az események krónikái erőt adtak a harcolóknak, támogatást nyújtottak azoknak, akik Márai Sándor szavaival élve ki merték mondani: elég volt!" - mondta a KIM államtitkára, aki szerint a magyar írók, költők reményt, hitet és elszántságot adtak, de a forradalom idején pénzt is gyűjtöttek az áldozatok hozzátartozóinak.

Novák Irén hangsúlyozta: az 1956-os forradalom hősöket és mártírokat teremtett, akik életüket is adták a magyar szabadságért. "Kegyelettel emlékezünk Gérecz Attila költőre is, aki kora ifjúságában veszítette életét, amikor fegyverrel harcolt az önkény, a túlerő ellen. Emléke soha nem merülhet feledésbe" - tette hozzá.

A helyettes államtitkár szerint a kommunista hatalom mindig félt az íróktól: a megtorlások során, az íróperekben több kiváló alkotó kapott börtönbüntetés, a cél az írók elhallgatása volt.

Felidézte, hogy 1957-ben feloszlatták az Magyar Írók Szövetségét, a szervezet csak később alakulhatott újjá. "De a magyar írókat-költőket megtörni nem tudták, sokan emigrációban, sokan belső szellemi világukba menekülve őrizték a szabadság lángját" - mutatott rá, kiemelve, hogy a szabadságért ma is tenni kell.

"Ahogy '56-ban sem volt más lehetőségünk, mint egymásba kapaszkodni és bátorságot meríteni a magyar összetartozás tudatából, a szabad magyar lelket most is óvnunk kell" - hangoztatta, kiemelve: védenünk kell a hazát, családot, hitet, a szabad magyar lelket és a nemzet szuveneritását, mert így maradhatunk hűek 1956 nemes eszméjéhez.

Az ünnepségen az Arany János-díjat Vitéz Ferenc vehette át. Hegedűs Imre János irodalomtörténész laudációját Lázár Balázs színész olvasta fel. Hegedűs Imre János monumentálisnak nevezte az életművet: Vitéz Ferenc lírikus, prózamester, irodalomtörténész, újságíró, lapalapító, tankönyvíró egyetemi docens és rektorhelyettes is egyben, akinek eddig 60 önálló kötete jelent meg, amelyből 25 vers, 9 széppróza, 20 tudományos szakkönyv, valamint egyetemi jegyzetek sokaságát tudhatja magáénak.

Az irodalomtörténész szerint Vitéz Ferenc az emberfeletti munkát víg kedéllyel, a bölcs gondolkodók higgadtságával végzi, nem babérokra "vadászik", nem önmagáért teszi, hanem mindig és mindenkor a köz javán munkálkodik. Hegedűs Imre János szerint Vitéz Ferenc munkáiban az értelmiségi lét lényegét találjuk meg.

Az ünnepségen átadták a Magyar Írószövetség 2019-ban alapított Debüt-díját, amelyet idén is három ifjú szerző kapott meg: Birtalan Andrea Mifelénk nincsenek padok című verseskötetéért, Kovács Újszászy Péter A csupaszodás gótikája című munkájáért, valamint Sarnyai Benedek Elfeledték magukat című prózakötetért.

A Debüt-díjasokat Smid Róbert irodalomtörténész méltatta. Birtalan Andrea verseskötete az irodalomtörténész szerint olyan értelemben véve identitáslíra, hogy megidézi a régi világot, a gyerekkort és azt a hozzáállást az élethez, ami ma kiveszni látszik, a formahűséggel pedig megidézi a magyar vers hagyományát és a magyar költészet nagy alakjait, köztük József Attilát.

Kovács Újszászy Péter verseskötetét méltatva azt mondta, hogy a nagy műgonddal felépített kötet "szeretné meglátni azt a bestiális mélységet, ahová csak az ember képes süllyedni az állat szemében". Kiemelte: a fiatal költő nem a didaktikus görbe tükröt tartó jellegét alkalmazza a versbeszédnek, helyette a szenvedés forrását keresi.

Sarnyai Benedek prózakötetéről Smid Róbert kijelentette: a fiatal író a riportformát a fikció szolgálatába állítja. "Regénye úgy beszél áthallásosan a magyar vidék problémáiról, a változásba vetett hit elvesztéséről, a pletykák ártó voltáról vagy az alkoholizmusról, hogy közben végig nevetünk" - mondta.

A szerdai megemlékezésen megkoszorúzták az 1956-os és a Gérecz Attila-emléktáblát.

(A nyitóképen: Az Arany János-díjjal kitüntetett Vitéz Ferenc költő, író, irodalomtörténész (balról a második), a Debüt-díjas Birtalan Andrea költő (középen) és Sarnyai Benedek író (jobbról a második) Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára (balra) és Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke társaságában a szövetség székházánál az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott megemlékezésen 2024. október 23-án.)