eur:
411.73
usd:
395.32
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília

Alföldi Róbert lesz a Nemzeti Színház főigazgatója

Alföldi Róbert lesz 2008. július 1-jétől a Nemzeti Színház főigazgatója - jelentette be a vezetői tisztségre kiírt pályázat eredményét Hiller István oktatási és kulturális miniszter.

Az oktatási tárca közleménye szerint a miniszter a bírálóbizottság javaslata alapján és a Nemzeti Vagyonkezelő Tanács jóváhagyásával döntött a kinevezésről.

Alföldi Róbertnek a jövő év első felében együtt kell működnie a Nemzeti Színház leköszönő vezetőjével, Jordán Tamással, és ez idő alatt önállóan kell előkészítnie a 2008/2009-es évadot.

Az új főigazgató a szerkezeti átalakításig, de legfeljebb 2013. július végéig látja el a feladatot.

A Nemzeti Színház igazgatói posztjára öten pályáztak, köztük Alföldi Róberten, a Bárka Színház igazgatóján kívül Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Szűcs Miklós, a Budapesti Kamara Színház vezetője és Hudi László, az Alternatív Színházak Szövetségének elnöke.

Alföldi Róbert Jászai-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett színész, rendező. 2006 óta a Bárka Színház igazgatója.

Lapozzon, mert a következő oldalon megtudhatja, miért döntött úgy tíz évvel ezelőtt Alföldi Róbert, hogy többet nem hajlandó igazgatói posztra pályázni!A színész-rendező-igazgató egy korábbi, az InfoRádiónak adott interjúban úgy fogalmazott: végtelen nagy szerencséje volt a szakmai életével. Részlet a tavaly februári interjúból, melyet Alföldi Róbert azután adott az InfoRádiónak, hogy kinevezték a Bárka Színház igazgatójává:


Alföldi Róbert

- A kétszeri - egyébként csaknem tíz évvel ezelőtti - sikertelen színigazgató-választás után azt mondta, hogy soha többet. Akkor volt ennyire hirtelen a haragja vagy komolyan úgy gondolta, hogy soha többet?

- Akkor azt mondtam, hogy soha többet nem pályázok, és nem azt, hogy soha többet színházigazgatás. Abban biztos voltam, hogy még egyszer nem vagyok hajlandó kitenni magam a pályáztatással járó őrületnek. A Bárka esetében is ragaszkodtam ehhez. Felkért a társulat igazgatónak, aztán az önkormányzat is, végül a testület azt mondta, pályázatot fognak kiírni, induljak. Erre én azt válaszoltam, hogy nagyon megtisztelő, de köszönöm, ebben az esetben engem nem érdekel a Bárka. Sok okom volt rá, hogy ezt válaszoljam. Először is az Új Színház-pályázattal kapcsolatos élményeket máig őrzöm, másodszor Csányi János szerződése nem lejárt, hanem ő maga mondott le, harmadrészt akkor már mindenki tudta, hogy a társulat felkért engem. Úgy ítéltem meg, hogy tisztességesebb, ha mindkét fél nyíltan vállalja egy ilyen helyzetben, azt, amit akar. És mivel erre volt törvényi lehetőség, én lettem az igazgató.

- Tehát ha pályáznia kellett volna, akkor inkább kihagyta volna a lehetőséget?

- Igen, akkor nem pályázok.

- Karakteres rendezőként ismertük meg, de ameddig nem volt igazgató, nem kérdeztük, mit gondol más rendezőkről. Nem könnyű kitalálni, kiket hív majd.


- Biztos, hogy olyan rendezőket hívok, akik hozzám hasonlóan nagyon "valamilyenek". Megosztók, hatással vannak a nézőkre. Részleteket azonban nem árulhatok el, hiszen van, akivel beszéltem, és van, akivel még nem sikerült. Ez nem ködösítés, természetes, hogy az ember szeretné alaposan átgondolni, mit tervez. Nagyon fontos, hogy a színészek közül mindenkinek legyen arra lehetősége, hogy kipróbálja, mit tud, mit bír.A Nemzeti Színház igazgatói 1837 óta

Pesten, a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán 1837. augusztus 22.-én nyílt meg az első állandó magyar színház, a Pesti Magyar Színház (1840 óta Nemzeti Színház). Első igazgatója Bajza József volt.

1837 és 1849 között több igazgató váltotta egymást a színház élén, néhányan közülük többször is vezették a színházat.

1838 Ilkey Sándor
1838-1839 gróf Ráday Gedeon
1839 Nyáry Pál (három hónapig)
1839-1840 Ilkey Sándor
1841-1842 Simontsis János
1842-1845 Bartay Endre (bérlő-igazgató)
1844-1848 gróf Ráday Gedeon (főigazgató) (1847-1848. Bajza József, aligazgató)
1849 Kirchlehner Ferenc
1849-1852 Simontsis János
1852-1854 gróf Festetics Leó (intendáns)
1854-1860 gróf Ráday Gedeon (intendáns)
1854-1855 Nyéky Mihály
1860-1862 Nyéky Mihály
1862-1869 Radnótfáy Sámuel
1869-1870 Zichy Antal
1870-1873 Orczy Bódog
1873-1878 Szigligeti Ede
1875-1884 Podmaniczky Frigyes (intendáns)
1878-1894 Paulay Ede (alatta intendások voltak: 1886-1888. Keglevich István, 1888-1891. Beniczky Ferenc)
1894-1900 gróf Festetics Andor
1900-1902 Beöthy László
1902-1908 Somló Sándor.

1908-tól 1964-ig a mai Blaha Lujza téren, a Népszínház épületében működött a Nemzeti Színház. (Az épületet 1965-ben lebontották.)

További igazgatók:
1908-1916 Tóth Imre (1912-1917. gróf Bánffy Miklós intendáns)
1917-1922 Ambrus Zoltán
1922-1932 Hevesi Sándor
1932-1933 Márkus László
1933-1935 Voinovich Géza (kormánybiztos)
1935-1944 Németh Antal
1944 Kovách Aladár (hét hónapig)
1944 Kiss Ferenc (három hónapig)
1945-1962 Major Tamás
1962-1964 Meruk Vilmos.

1964-1966 között a Nagymező utcai volt Petőfi Színházban, 1966 júliusától a Hevesi Sándor téri átépített Magyar Színház épületében játszott a Nemzeti Színház társulata.

Igazgatói voltak:
1964-1971 Both Béla
1971-1978 Marton Endre
1978-1979 Nagy Péter
1979-1982 Sziládi János
1982-1989 Malonyay Dezső
1989-1991 Csiszár Imre
1991-1999 Ablonczy László
1999-2000 Iglódi István.
2000. szeptember 1.-től a Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház (Pesti) Magyar Színház néven működik tovább.

2000. szeptember 28. Schwajda György kormánybiztos az új színház felépítésére létrejött Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója, a színház igazgatója.
2002. március 15. A pesti Duna-parton megnyílt az új Nemzeti Színház.
2002. május 30. Huszti Péter, az Rt. vezérigazgatója, a színház igazgatója, majd ügyvezető főigazgató
2002. június 13. Bosnyák Miklós ügyvezető igazgató
2003. január 1. óta Jordán Tamás, az Rt. vezérigazgatója, a színház főigazgatója.
(forrás: MTI)

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×