Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.93
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Shahed combat drone flying over fields of Ukraine, aerial view, drone attack, war in Ukraine, 3d render.
Nyitókép: Olena Bartienieva/Getty Images

Az ukrán elnök elrendelte harmincezer nagy hatótávolságú drón gyártását

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra utasította az ukrán hadiipari komplexumot, hogy a jövő évben legalább háromezer manőverező robotrepülőgépet és drónrakétát, valamint 30 ezer nagy hatótávolságú drónt állítson elő. Ezt az államfő kedden, az Ukrajna elleni orosz háború ezredik napján elmondott parlamenti beszédében hozta nyilvánosságra.

"Jövőre Ukrajna legalább harmincezer nagy hatótávolságú drón gyártását tervezi, és legalább háromezer robotrepülőgép és drónrakéta gyártását is feladatul tűztük ki. Ami a rakétaprogramunkat illeti: sokan, különösen az oroszok megjegyezték maguknak a mi Neptun rakétánkat" - fűzte hozzá Zelenszkij. Arról is beszámolt, hogy 2024-ben Ukrajna több mint 2,5 millió aknagránátot, valamint 60 és 155 milliméter közötti kaliberű tüzérségi lövedéket lőtt ki.

Az elnök közölte, hogy az orosz hadsereg már több mint ezer támadást hajtott végre Ukrajna energetikai létesítményei ellen. "Ebből 900 célzott orosz támadás volt transzformátorok és villanyvezetékek, több mint 220 pedig erőművek ellen - részletezte. Szavai szerint a teljes körű invázió kezdete óta Oroszország mintegy 18 GW energiakapacitást vett el Ukrajnától.

Zelenszkij leszögezte: a világon senki sem követeli Ukrajnától, hogy hadiállapot idején tartson választásokat. Rámutatott, hogy Ukrajna alkotmánya és törvényei nem teszik lehetővé a választások megrendezését háborús időszakban. "Vannak viszont nálunk olyanok, akik talán annyira ki vannak éhezve rá, hogy inkább az államon belül akarnak harcolni, mint az országért. Politikai vitákat akarnak a lövészárkokban, televíziós stúdiókban. Ez katasztrofális Ukrajna számára. Ukrajnának előbb igazságos békére van szüksége, majd utána az ukránok tisztességes választásokat tartanak" - szögezte le.

Az államfő bemutatta Ukrajna belső fenntarthatósági tervét, amely tíz pontból áll. Az első a társadalmi egység, amely reményei szerint felgyorsítja Ukrajna európai integrációját, és közelebb hozza Ukrajnát a NATO-hoz, Moszkvát pedig a felelősségre vonáshoz az elkövetett háborús bűntettekért. A tervben egyebek mellett szerepel a harctéren kialakult helyzet stabilizálása, az ukrán hadsereg különleges hadműveleteinek folytatása orosz célpontok ellen, a fegyvergyártás növelése, az energiarendszer védelme, szociális támogatási programok, a bűnözés elleni küzdelem, óvóhelyek építése és aknamentesítés.

Az elnök biztosított afelől, hogy a vezetés nem készül leszállítani a mozgósíthatósági korhatárt. Jelenleg Ukrajnában a 25 és 60 év közötti hadkötelezettek mozgósíthatók.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×