Infostart.hu
eur:
355.45
usd:
307.96
bux:
134272.25
2026. június 9. kedd Félix
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezetõ igazgatója beszédet mond az energiabiztonság jövõjérõl tartott nemzetközi konferencián Londonban 2025. április 24-én. A Nemzetközi Energiaügynökség és a brit kormány által közösen szervezett, kétnapos fórum az energiabiztonságot befolyásoló geopolitikai, technológiai és gazdasági tényezõk hatásait vizsgálja.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe

Gyorsan apadnak az olajkészletek – itt a figyelmeztetés

Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt gyors ütemben csökkennek a globális kereskedelmi olajkészletek, amelyek a jelenlegi felhasználás mellett már csak néhány hétre elegendőek – figyelmeztetett hétfőn Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója Párizsban.

Birol a G7 pénzügyi találkozójának helyszínén újságíroknak nyilatkozva elmondta: a stratégiai olajtartalékok felszabadítása napi 2,5 millió hordóval növelte a globális olajkínálatot, de ezek a készletek nem korlátlanok. Hozzátette: az északi féltekén induló tavaszi vetési és nyári utazási szezon tovább gyorsíthatja a kereskedelmi készletek csökkenését, mivel növekszik a dízel, a műtrágya, a repülőgép-üzemanyag és a benzin iránti kereslet.

A vezérigazgató rámutatott: az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai előtt még jelentős túlkínálat jellemezte az olajpiacot, a kereskedelmi készletek is magas szinten álltak, a háború azonban gyorsan megváltoztatta a piaci helyzetet.

Birol hozzáfűzte:

jelenleg jelentős eltérés látható a tényleges olajpiaci helyzet és a pénzügyi piacok árazása között.

A Nemzetközi Energiaügynökség múlt héten közzétett havi olajpiaci jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti konfliktus miatt idén a globális olajkínálat elmaradhat a kereslettől, miközben a készletek rekordütemben csökkennek. Az IEA korábban még olajpiaci többlettel számolt 2026-ra.

Az IEA adatai szerint a globális olajkészletek márciusban és áprilisban rekordütemben, összesen 246 millió hordóval csökkentek. A 32 tagországot tömörítő szervezet márciusban története legnagyobb stratégiai készletfelszabadításáról döntött: összesen 400 millió hordó piacra engedésével igyekezett stabilizálni az olajpiacot.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×